Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
aki esküdözve ígérgeti, fogadkozik, hogy megváltoztatja életmódját, nem italozik tovább, rendesen jár munkába és becsületesen elvégzi a feladatát. A szólásban némi megszégyenítés is lappang. Azt érezteti az illetővel, hogy a korábbi cselekedetei miatt kevésbé lehet neki hitelt adni. Karót nyelt A büszke, rátarti, gőgös emberre mondják. Úgy jár-kel embertársai körében, mintha ö magasabb rangú lenne, többnyire foghegyről beszél, nem ereszkedik le akárkihez. Az ilyen kevély egyént az emberek általában lenézik, egymás közt megszólják, különösen akkor, ha az illető a saját rangbeliekkel szemben is ilyen magatartást tanúsít. Gyakran odavetik neki: Mire vagy olyan büszke, talán bizony karót nyeltél! Olyan büszke, hogy szaros karóval se lehetne az orrát elérni A gőgös, kevély, büszke, hivalkodó emberről mondják elítélően. Lásd: Karót nyelt. Kártyázni tudni kell Ha egy ügy elintézéséről beszélgetnek az emberek, szó esik arról, hogy milyen taktikát kellene alkalmazni, hogyan lehetne az ellenfelet kijátszani, azaz hogyan lehetne úgy keverni a kártyát, hogy a végeredmény szerencsés legyen, akkor mondja valaki: Bizony, kártyázni tudni kell! Elhangozhat ez akkor is, ha az ellenfélnek sikerült az ügyet megnyerni. Az ekkor elhangzó mondásban önbírálat rejlik: Mi nem jól kártyáztunk. Belelát a kártyájába Tudom mi az illetőnek a terve, mit akar csinálni, akármennyire is titkolja, palástolja, előlem nem tudja elrejteni a dolgait, ügyeit. Azt is észreveszem, ha ellenem mesterkedik, engem nem tud kijátszani, mert én belelóitok a kártyájába. Keveri a kártyát Arról a személyről mondják, aki valamilyen ügyben úgy taktikázik, ahogy neki a legmegfelelőbb. A feleket egymás ellen hangolja, mást mond ennek is, annak is, olykor még akkor is, ha egyébként érdektelen a dologban, csak azért, hogy élvezze a helyzetet és kárörvendően nevessen. Gyakran előfordult, hogy legény és leány kapcsolatokat tett tönkre az illető az alaptalan pletykálkodásával. Az ilyen rosszindulatú mesterkedés rendszerint kitudódik és az illetőről ez a mondás rendkívül elmarasztalólag hangzik el. Nyílt kártyákkal játszik Az igaz, őszinte, nyílt, becsületes emberről mondják. Az ilyen személy bármilyen ügyről van szó, a saját véleményét mondja el, nem titkol el semmit, megmondja, mi a szándéka, terve és így embertársai, munkatársai hiteles embernek tekintik. Fújja a kását Az alvás közben erősen szuszogó, horkoló emberről mondják. Beszélgetés közben, történet, esemény elbeszélése kapcsán hangzik el, pl.: Az én uram úgy fújja a kását, hogy nem tudok tőle aludni. Egy szobába voltam elszállásolva Katona Jancsival, de úgy fújta a kásáit, hogy egész éjjel ébren voltam. Megégette a kása a száját Valamilyen esemény elbeszélése kapcsán mondjuk, ha olyan személy kerül szóba, aki cselekedetével pórul járt, hiába figyelmeztették, hogy ne tegye, a jó tanács ellenére a saját feje után ment és így elképzelése, terve nem sikerült. Egyszeri tévedés esetén hangzik el leginkább, s a mondás alapján mindenki tudja, hogy nem jelentős dologról van szó. Áll, mint Katiban a gyerek Nyomatékos, hangsúlyos, bizonygató kifejezés mindarra, hogy jól megerősítettünk valamit, erősen bevertük a cöveket, szilárdan áll az oszlop; de tréfásan is elhangozhat, pl. ha egy részeg embernek sikerül felállni: Úgy áll már János bácsi, mint Katiban a gyerek. Ha Katalin kopog, karácsony locsog Ha Katalin napkor (november 25.) hideg idő van, megfagy a víz, az utca sara: a cipőnk, csizmánk kopog, akkor - a néphiedelem szerint - karácsonyra megenyhül az idő, a jég elolvad és az út locsogós lesz. (Ellenben: Ha Katalin locsog, karácsony kopog.)
