Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

dett Tóth Károly bácsi, amióta nem találkoztunk. Bizony, az idő eljár, senkire sem vár. Az idő pénz A munkaszünet, a pihenőidő befejezésekor, ill. a befejezésre való felszólításként hangzik el: Gyerünk, dolgozzunk Qialadjunkj, mert az idő pénz. Azaz: ne töltsük tovább az időt, mert amit elmulasztunk, nem pótolhatjuk, a mi kárunk, ha az időt elfecséreljük, s nem végezzük a feladatunkat. Addig tanulj, míg időd van, hasznát veszed nagy korodban A szülők mondják a gyermekeiknek. A gyermekkor, ifjúkor az az idő, amikor tanulhatunk, felkészülhetünk a felnőttkorra. Ha elmulasztjuk ezt az időt, később az elmaradást már nem pótolhatjuk. Aki időt nyer, életet nyer Biztatólag hangzik el. Ha peres ügyünk van, s számunkra nem biztató az ügy kimenetele, minél tovább tart a vizsgálat, a tárgyalás, akkor mondjuk, részint magunkat nyugtatva, részint másokat is ezzel biztatva, ha hasonló helyzetbe kerülnek. Idővel a dolgok tisztulnak, megnyugodnak a kedélyek stb., s kedvezőre fordulhat a dolog. Jó orvos az idő, minden sebet behegeszt Lelki sérülésre, fájdalomra vonatkozik. A bennünket ért szomorú események, tragédiával kapcsolatos bánat, fájdalom érzése az idő múlásával tompul. Hetek, hónapok, olykor évek múltán visszaáll lelki nyugalmunk és megbékülünk a történtekkel. Cudar idő A különösen rossz időjárás alkalmával hangzik el, főleg télen, amikor nagy a hóesés, rendkívül hideg van, fúj az északi szél. Más alkalommal is mondják, ha pl. hetekig esik az eső, ha vihar, jég elveri a határt, ha a folyók megáradnak, elöntik a határt és a lakóházakat. A háborús évekre vonatkozóan is elhangzott. Egyik idő a másiknak ellensége Olyan esetekben hangzik el, amikor munkánk eredménye egy idő múltán tönkre megy. Előfordulhat, hogy az időjárás miatt. Elvégeztük a tavaszi munkát, de a hetekig tartó szárazság, vagy jégverés miatt vége a terménynek. Másrészt a mondás vonatkozhat gazdasági, társadalmi változásra is. Jó idő járt 1945 után a földművesekre, akik földet kaptak, azután rosszra fordult, mert a téeszbe kényszerítették őket. Használd fel az időt, mert sietős útja, okosan használd fel, mindenre kifutja Jól kell gazdálkodnunk az idővel. Végezzük a munkánkat mindig időben, ne halogassuk a feladataink elvégzését, mert az idő halad, szinte rohan, éppen ezért, ha okosan, bölcsen, jól használjuk ki, mindent elvégezhetünk. Idővel, ha jóllakok tüdővel Tréfálkozva mondják olyankor, ha valamilyen kérésnek, hívásnak, feladatnak vonakodva vagy egyáltalán nem akarnak eleget tenni. Nem nyílt visszautasítás ez, de akinek mondják, tudja, hogy az illetőre aligha számíthat. Lesz még idő szépen járni Biztatólag hangzik el. Most ugyan szegények vagyunk, takarékoskodnunk kell, de ha iparkodunk, eredményesen dolgozunk, eljön az az idő, amikor jobb módba kerülünk, s akkor nem szenvedünk hiányt többé. Mindennek rendelt ideje van A dolgok menetét nem lehet befolyásolni és megváltoztatni. Akkor kell mindent cselekedni, ha annak - munkának és szórakozásnak egyaránt - eljön az ideje. így van ez életünk, sorsunk alakulásával is. Rendelt (meghatározott) ideje van a halálunknak is. Igába hajtotta a fejét Tréfásan, olykor szánakozóan mondják arról, aki megházasodott. Elsősorban olyan férfival kapcsolatban hangzott el, aki vőnek ment, s a közösség tudta, hogy az apóssal, anyóssal, sőt a feleségével szemben is alárendelt szerepe lesz. Szánakozva említették az olyan lányról is, akit jómódú legény vett el, s hasonló szerep várt rá. Mondták arról a férfiról is, aki későn, szinte agglegényként nősült. Pl.: Vályi Feri igába hajtotta már a fejét.