Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Töri a fejét Munkájának, gondjának, bajának megoldásán gondolkodó ember. Gyakran önmagával kapcsolatban mondja másoknak, mintegy választ, tanácsot, segítséget remélve a problémájára, pl.: Töröm a fejem, hogy tudnám egy új ház építését elkezdeni. Üresfejű A tudatlan, buta, de gyakran okoskodó személyről mondják, különösen olyan esetben, ha az illetőt valamilyen feladattal, közügy intézésével akarják megbízni: Ne foglalkozzunk mi Sándorral, üresfejű az (vö. Kong a feje). A rossz fejsze nem vész el Válaszul mondják többnyire gyerekkel kapcsolatban, aki kóborol, nem érkezik haza időben, s az anya aggódva kérdezi: Hol csavarog ez a Jóska még mindig? Az apa megnyugtatásul feleli: Ne félj semmit, a rossz fejsze nem vesz el. Úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze Azaz, sehogyan sem úszik, éppenséggel hogy nem tud úszni, elmerül a vízben, mint a fejsze. Az ilyen ember szokta önmagáról mondani, ha hívták, menjen a folyóra fürödni: Nem megyek, mert én csak úgy tudok úszni, mint a nyeletlen fejsze. Veszett fejszének nyele fordult Ha valamilyen anyagi kár, veszteség érte az embert, s abból valami megtérül. Pl. a megdöglött tehénnek vagy juhnak a bőrét visszakapták, a jégkárért a biztosító valamit fizetett stb. Ennek már a fele se tréfa így szólunk, ha valamilyen esemény, ügy komolyra fordul, amit addig nem vettünk kellően figyelembe, nem gondoltunk a fejleményekre, de még most éppen idejében vagyunk, s a továbbiakban óvatosnak, körültekintőnek kell lennünk. Elhangzik ez más esetben is. Pl. múlatás közben összeszólalkoznak, a vita egyre jobban elfajul, majd ölre, birokra mennek; ilyenkor a jelenlévők közül mondja valaki: Menjünk innen, ennek már a fele se tréfa. Feléből, harmadából Valamilyen munkának a nem teljes, nem pontos, olykor csak felületes elvégzése kapcsán hangzik el. Pl. a mezőről hazatérő gazda mondta otthon: Olyan száraz kemény volt a föld, hogy csak feléből, harmadából tudtam megszántani. Jobb félni, mint megijedni Legyünk óvatosak, körültekintőek, jól gondoljuk meg, ha olyan vállalkozásba, feladatba kezdünk, ami addig előttünk kevésbé volt ismeretes; tanácsos előzőleg érdeklődnünk, tájékozódnunk a dologgal kapcsolatban, mielőtt véglegesen döntenénk. Beszélgetés közben tanácsul szokás ezt mondani, s elsősorban akkor hangzik el, ha a beszélgetők közül valaki a szóban forgó dologról nincs kedvező véleménnyel. Ne félj, míg engem látsz Komoly, olykor csak tréfás biztatásként mondják gyermeknek, fiatalnak, ha az pl. nem mer a többiek közé menni, mert attól fél, hogy elzavarják vagy megverik. A mondás megnyugtatásul, bátorításul szolgál, s benne rejlik, hogy ha bármi baja lenne, csak szóljon, az illető majd segítségül lesz. A bajbajutott, a sok gonddal, problémával küszködő embernek is szokás mondani, amivel a pártfogást, a baráti támogatást fejezik ki. Félenszögön van Nincs készen egészen. Ismerőssel való találkozáskor egymás dolgairól való beszélgetés közben hangzik el. Pl. Már egy éve elkezdtük a házat építeni, de még mindig félenszögön van; A betakarítással még csak félenszögön vagyok. Felakasztotta magát valaki A régi öregek mondták, amikor erős szél fújt, vagy hirtelen nagy égzengéssel zivatar, jégeső jött. Ha felbukna bennem, akkor se szólna A mondás goromba, udvariatlan, sértő magatartást fejez ki. így panaszkodik többnyire a férfinak a felesége, ha a közös háztartásban lakó menye haragszik rá, farral forog felé, elmegy mellette anélkül, hogy szólna hozzá. A panaszkodás, a dologról való be-