Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Eszeden légy! Figyelmeztetőleg hangzik el, amikor fontos ügy elintézésére készül az ember, s a feleség ezzel nyomatékosan hatni akar, hogy körültekintő, megfontolt, ügyes legyen, nehogy becsapják, megkárosítsák. Pl. örökösödési tárgyalásra megy; részesedési elosztásra hívják. De mondhatják olyan esetben is, amikor a férfi, legény mulatságba, vendégségbe megy; ilyenkor arra vonatkozik, hogy vigyázzon magára, ne igyon sokat. Gyerekre ezzel is szokás rászólni, ha rendetlenkedik, butaságokat csinál. Túljár az eszén Okosabb, ügyesebb a másiknál; annak az elképzelését, tervét fondorlatosan meghiúsítja; amikor az észbe kap, már késő. Amióta az eszem tudom Beszélgetésbeli fordulat. Történet, esemény elmondása kapcsán szokás mondani olyan példákban, amelyekben rég nem látott, hallott, az elbeszélő emlékezete szerint vele még elő nem fordult dologról van szó: Amióta az eszem tudom, ilyenről még nem hallottam, vagy: ilyen még nem fordult elő velem. Van eszemben! Éppen az ellenkezőjét jelenti: eszemben sincs! Kérdésre, felszólításra egyértelműen nemleges válasz. A feleletben nemcsak a nyomatékos elutasítás van, hanem az is, hogy gondolják, mit képzelnek: sem most, sem máskor nem vállal ilyesmit. Elissza az eszét Az állandóan italozó, faluszerte részegesnek ismert egyénről mondják beszélgetés közben. Elítélő és egyúttal sajnálkozó mondás. Ebben benne rejlik az, hogy az illető olyan alkoholista, már nem ura saját cselekedeteinek, s ez végzetes lehet számára. Olykor pl. így szólnak: Ez a szegény János már teljesen elissza az eszét. Elvesztette az eszét Olyan cselekmény elkövetése kapcsán hangzik el, amikor az illető dühében, felindultságában elragadtatja magát, s a rendkívül durva, goromba tette megbotránkoztatja a környezetét. Ebben olykor megértés és magyarázat is kifejezésre jut, ami arra vonatkozik, hogy a tett némileg érthető, hiszen olyan állapotba került, amikor már nem tudott uralkodni magán. Pl. a férj házasságtörésen kapja a feleségét és agyonveri a csábítót; felindultságában összetör-zúz mindent a házban. Ésszel él az ember Munkával és egyéb dologgal kapcsolatos elképzeléseinket jól meg kell fontolni. Ne kezdjünk semmilyen munkába, feladatba előkészület nélkül. A jó felkészülés és a célszerű előkészítés sok felesleges dologtól kímél meg. A gazdálkodást is célszerűen kell végezni. Azt kell termelni, amire nagy az igény a piacon stb. Ésszel, pénzzel járják a vásárt A vásárhoz, az üzletkötéshez mindkettő kell, a pénz és a józan ész is. Jól meg kell fontolni, mielőtt valamit megveszünk. Körültekintőnek kell lenni; körbejárni a vásárt, s a legelőnyösebben megkötni az egyezséget. Fel nem érem ésszel El sem tudom képzelni, hogyan történt az eset. Bárhogyan gondolkodom, nem tudok rájönni arra, hogy mi volt a cselekedet indító oka. Többnyire a meglepő, megdöbbentő eset kapcsán hangzik el, pl. Fel nem érem ésszel, ez a János mért verte meg a feleségét! (vö. Megáll az ember esze!). Többet ésszel, mint erővel Gyakran mondják az idősebbek a fiataloknak. Célszerűen kell megtervezni a munkákat, előre jól megfontolni, mit és hogyan akarunk végezni. Munka közben különösen sokszor elhangzik, ha valakinek a munkát megkönnyítő javaslata, ötlete van. Vonatkozik ez a mondás arra is, hogy az ember életének egyéb ügyeit, dolgait is okosan, körültekintően intézze. Eszem-iszom, dínomdánom, nembánomból van a bánom A könnyelmű emberek nem gondolnak a holnapra. Voltak olyan családok, ahol a jövedelmet elköltötték szórakozásra, vendégeskedésre; nagylábon