Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Ha kedves az életed! A szülő így figyelmezteti - ijeszti - a gyermeket az olyan rábízott feladat, munka elvégzésére, amitől az vonakodik: Mire hazajövök, megcsináld, ha ked­ves az életed! Vagy éppen ellenkezőleg, a tiltást ezzel nyomósítják: El ne menj a folyóra fürödni, ha kedves az életed! Olyan, mint az élet Az egészséges, különösen szép gyerekről mond­ják. A leány kommendálásakor is elhangzik ugyan­csak annak a jelzésére, hogy egészséges, semmi hiba nincs benne. Rövid az élet, hosszú a sír, bolond, aki búsul, bolond, aki sír Beszélgetésbeli fordulat. Arra vonatkozik, hogy addig kell az életet kihasználni, amíg lehet, fölösleges búsulni, a sír, a halál úgyis elérkezik. Rigmusként, felkiáltásként is elhangzik múlatás, szórakozás, lako­dalom alkalmával (vö. Ez az élet gyöngyélet! Egyszer él az, ember!). Rövid életű volt, mint a tiszavirág A korán elhunyt gyermekről mondják, aki pár hetet vagy csak pár napot élt, s néha meg sem tudták keresztelni. Úgy szép az élet, ha zajlik! Akkor mondják, ha egyszerre különböző munkák, feladatok érik egymást, azt sem tudják, mihez kapja­nak, ráadásul váratlan vendég érkezik stb. A mondás azokra az esetekre vonatkozik, amikor az események nem járnak kárral-bajjal, inkább csak a bonyolultabb helyzetet, a pillanatnyi szituációt jellemzi. Elevenjébe vág A bírálat érzékenyen érinti az embert, különösen, ha olyan dologról esik szó, amiben el lehet marasz­talni, amiben hibás. Ha a bírálattal a megbírált által is jól tudott hibát tárja fel, igazságot mondja ki: Ele­venjébe vág. Az ellenségemnek sem kívánom Leggyakrabban a betegségről való beszélgetés kapcsán hangzik el. A beszélő a nagy fájdalmának az elhitetésére, betegsége súlyosságának hangsúlyozás­ára mondja. Előfordul abban az összefüggésben is, amikor az elbeszélő kellemetlen esetet, kínos hely­zetet, szorongatott állapotot említ az életéből (vö. Nem kívánom az ugató kutyának se). Jobb egy okos ellenség száz buta barátnál Az ellenségtől is lehet tanulni, tartották a régi öregek. Az ellenségről, vagy inkább az ellenfélről tudja az ember, hogy mit tervez, mi a szándéka, lehet ellene védekezni, de a buta, ostoba ember gyakran kárt, kellemetlenséget okoz, s ha az illető ráadásul még barát is, elnézőnek kell vele lenni. Szeresd az ellenségedet is! Tisztelt az ellenségedet is! Az ellenséget nem szabad lebecsülni. A régi öre­gek bibliai alapon mondogatták, hogy szeresd az ellenségedet is, de azért ebben csak annyi volt az igazság, hogy a veszekedést, a szomszédok, ismerő­sök közötti háborúskodást, ellentétet igyekeztek mér­sékelni, csökkenteni. A tisztelet hangsúlyozása arra irányult, hogy az ellenfélnek is megvan a maga ereje, az esélyek egyelők is lehetnek, s ezért óvatosnak kell lenni, nehogy az ellentétnek súlyos következményei legyenek. Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön! Gyakori példa, hogy a legjobb barátság is meg­romlik a kölcsönadás nyomán. Testvérek, rokonok között is előfordult már élethossziglan való harag, mert a kölcsönt vagy nem időben, vagy nem ponto­san, vagy nem a megállapodásnak megfelelően adta vissza. Olyan eset is volt, hogy a kölcsönt bírósági eljárással lehetett csak visszaszerezni, ami nyilván­valóan örök ellenségeskedésnek lett a forrása. Ahogy elment, úgy visszajön Biztatólag, vigasztalólag mondták annak, akit el­hagyott a felesége vagy a férje. A mondással azt akarták kifejezni, hogy nincs különösebben nagy baj, csak ideig-óráig tart ez az állapot, ne törődjön, ne búslakodjon, hiszen előbb-utóbb visszatér az illető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom