Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Ha ilyen dalt énekeltek, a lakodalomban a közösség jelentős számú tagja megismerte, vagyis a lakodalom fontos alkalma volt a dalok terjedésének, a régebbi anyag felelevenítésének, s általában a dalrepertoár éltető hagyományozódásának. A szerelmi dalok, lakodalmi dalok kerete rendkívül tág. Sok olyan nótát sorolhatunk ebbe a csoportba, amelyet más címszó alá is tehetnénk. így pl. a Nem idevaló születésű vagyok én a bujdosó, a Szomorú fűzfánál sírdogál valaki, Voltam csikós, voltam gulyás a pásztordalok csoportjába is bekerülhetne. Gyakorta megfigyelhető, hogy a dalban előforduló egyetlen szó határozza meg a besorolás helyét. Erre korábban már utaltam. így kerülhetett volna a gyűjteményben a szerelmi dalok csoportjából az Este van, este van, elmúlt kilenc óra a második versszakában előforduló honvéd a szeretőm ürügyén a katonadalok csoportjába. Természetesen sokszor nehéz a határvonalat meghúzni. Voltaképpen nem egy fogalomnak, hanem a dal egész jellegének kell meghatároznia a kategorizálást. Szóljunk még a szerelmi dalokkal kapcsolatban a népdallá vált müköltői alkotásokról, valamint a magyar nóták kérdéséről is. A Petőfi-versek népdallá válásával már sokan foglalkoztak. A Suba, suba göndörszőrű suba kezdetű dal 2. és 3. versszaka Petőfi Alku című versének a rendkívül népszerű változata. Erről a pásztordalok csoportjában szólunk még. Nagyszámú Petőfi-dalt gyűjtöttem területünkön. A közismert és kedvelt dalok közül említek néhányat: Világoskék csillagos az éjszaka, Rózsabokor a domboldalon, Ereszkedik le a felhő, A faluban utcahosszal, Álldogálok a tó partján, Fürdik a holdvilág stb. Hasonlóképpen népszerű Tompa Mihály: Télen, nyáron pusztán az én lakásom, Tóth Kálmán: Felleg borult az erdőre, Temetésen láttalak meg legelébb, Búza közé száll a dalos pacsirta, Tóth Endre: Fekete szem éjszakája és számos más költő megzenésített verse. Mindezek felvetik a műdalok, a magyar nóták néphagyománybeli szerepének és a folklorizációs folyamatnak a kérdéseit. A műdal-, operett-, sőt, operadallamoknak a nép közé jutására már többen rámutattak. Éppen a szerelmi dalok, a lakodalomban énekelt nóták mutatják legjobban a műdalok, a népies dalok és a magyar nóták ismeretét és népszerűségét a recens hagyományban. Anélkül, hogy a részletekre kitérnénk, hangsúlyozzuk, hogy funkcionális tekintetben a népi közösségben a magyar nóta azonos a népdallal. Magyar nóta és népdal együtt szerepel a paraszti dalrepertoárban. Ezt föltétlenül hangsúlyoznunk kell, amikor területünk dalait mutatjuk be, hiszen hiteles képet csak így kaphatunk a dalkultúra egészéről. A további vizsgálathoz - amelynek elsősorban funkcionális szempontokon kell alapulni - éppen a legjelentősebb dalolási alkalom, a lakodalom, valamint a leggazdagabb csoport, a szerelmi dalok anyaga nyújtja a bőséges példákat. Katonadalok A katonadalok a magyar nyelvterületen olyan nagyfokú hasonlóságot, sőt zömükben egyezést mutatnak, hogy tájhoz, etnikumhoz való szorosabb kapcsolódásról, ill. területi elkülönülésről aligha beszélhetünk. Egy-egy katonadalt „helyivé" legfeljebb a szövegben előforduló falu vagy város neve tesz. A gömöri katonadalokban nyilvánvalóan azokat a gömöri helységneveket találjuk, ahol a sorozás történt, vagy ahonnan a legényt katonának vitték. Ez utóbbi esetben mindig a dalos falujának a neve szerepel. így hallunk pl. Szilicéről, Gombaszögről, Kelemérről, Hétről stb., vagy a bevonulási helyről, a tornaijai, a rozsnyói kaszárnyáról, a szombati megyeházról stb. A területhez fűz még néhány nótát Kassának, a Felvidéknek, a Köztársaságnak (ez a csehszlovák „republikára" vonatkozik) az említése is. A helységnevek falvanként és vidékenként cserélődnek. A falunevek, városnevek száma szinte anynyi, amennyi a helységnévvel szereplő variánsok száma. Azonban a harctér helyéül dalainkban már csak néhány földrajzi terület megjelölését találjuk: így többnyire Galíciát, Doberdót, Karintiát, Tirolt, Olaszországot - ez utóbbi helyébe a második világháborúban Oroszország került stb. Az első világháborús nóták Ferenc Józsefet említik, később más „vezér" lépett a helyébe. Rendkívül figyelemreméltó a Kraszna Jura hegyes-völgyes határa kezdetű, amely egy első világháborús dalnak a második világháborúra való applikálása. Ferenc Jóska helyett Sztálin Jóskának ír levelet a katona, hogy küldjön puha párnát a hadifoglyának. Más változatban a kedves babájának írja ugyanezt. Az ilyen jellegű variálásnak sok példáját ismerjük. Joggal mondhatjuk, hogy a katonadalokban figyelhető meg leginkább a helynek, az időnek, a névnek a rugalmas aktualizálása, a korosztály-évjáratcsapatszám felcserélése, a huszár-baka-lövész-géppuskás-határvadász stb. variálása. Voltaképpen az „újraalkotás" figyelhető meg a katonadalok kialakulásának zömében. A szerelmi és egyéb dalok, rabénekek katonadallá való átalakulásának folyamata közismert a kutatók előtt.