Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Keress magadnak más bolondot! A házastársak között főleg az asszony részéről szokott elhangzani. Pl. az ember iszákos, sokat lumpol, elveri a pénzt, az asszony elkeseredetten kifakad: Én ezt már nem bírom tovább. Nem dolgozok tehelyetted. Nem főzók-mosok többé rád. Keress magadnak más bolondot! Két bolond egy pár Házaspárra mondjuk elítélőleg, ha pl. mindketten egyformán részegesek, könnyelműek, kelekótyák, akik semmire se viszik az életben, hiába adnak nekik tanácsot, figyelmeztetik őket, csak mennek a maguk feje után. Nagy bolondja Valami szenvedélye van, pl. szereti a galambokat, a nyulakat, azokat tenyészti, azokkal foglalkozik minden szabad idejében: A galambok bolondja. A nyulak bolondja. De lehet valaki nagy bolondja a kártyának, az italnak, a vadászatnak stb. is. Okos bolond Akiről ezt mondjuk egyáltalában nem bolond, hanem éppenséggel okos ember. Olyankor hangzik ez el, ha az illető olyan ügyes dolgot csinált, amire mások nem gondoltak. Pl. amikor ősszel nem jó áron kelt a káposzta, nem adta el olcsón, hanem besavanyította, vállalta a rizikót meg a többletmunkát, amit mások nem mertek, és azután mivel szerencséje lett, nagy haszonnal adta el a savanyított káposztát, hát így nagyon is okos volt és nem bolond: Okos bolond. Örül, mint bolond a tökinek Nagy öröm éri a gyereket, mert megkapta, amire régóta vágyott, vagy olyasmit engedtek meg neki a szülei, amit addig szóba se lehetett hozni. Pl. kapott egy biciklit, vagy a barátaival elengedték a bálba. Ilyenkor örömében madarat lehetne vele fogadni, tréfásan pedig ezt szokták mondani. Rájött a bolondóra Ha az asszony hisztériázik, csapkod, veszekszik, semmi se jó neki, és ha ilyen többször előfordul, a szomszédok, ismerősök egymás között így szólnak: Ilusra megint rájött a bolondóra. Sok bolondja van az Istennek Többnyire veszekedés közben hangzik el. Amikor valamelyik fél okosabbnak tartja abbahagyni a vitát, ezzel a mondással mintegy befejezettnek tekinti a dolgot, a véleményét ezzel kifejezésre juttatja a perlekedő társáról. Ez tulajdonképpen sértően hangzik az illetőre. Mondják ezt akkor is, ha szidja a felnőtt a fiatalabbat, vagy az ember az öreg szülőt, mert elhibázott valamit. Becsukhatja a boltot Ha olyan vállalkozásba kezdünk, aminek a kimenetele nem egészen bizonyos előttünk, pl. nagyobb összeget fektetünk egy társulásba, s ha az megbukik, akkor elvesztettük a pénzünket, befuccsolt nekünk: Becsukhatjuk a boltot. Bor beszél belőle Arról mondják, aki ittasan vagy részegen trágárságokat beszél, és ha főleg ilyen állapotában beleköt valakibe, sértegeti. A sértett félnek mondják a jeleniévök nyugtatólag: Ne törődj vele, csak a bor beszél belőle. Borban az igazság Az ember pár pohár bor után bátrabb, szókimondóbb, olyasmit is kimond, amiről egyébként hallgatna, megmondja a nálánál tekintélyesebbnek is és akitől egyébként félt vagy tartózkodott azt, amit vele kapcsolatban gondol, meg meri bírálni, szemébe vágja az igazságot. Bort iszik az útonjáró, akár szegény, akár báró A régebbi időben az útmenti csárdákban inkább csak bort ittak. A sör ritkábban előforduló ital volt. Vásár után bementek a kocsmába. Azután otthon, ha az emberre rámordult az asszony, hogy miért ivott, akkor ez volt rá a válasz. Egy dal is így kezdődik. Jó bornak nem kell cégér Nem kell nagyon dicsérni a portékánkat, mert aki nagyon ajánlgatja, hogy ilyen jó, meg olyan jó, annak ezt könnyen odamondják és érződik ebben egy kis leszólás is.
