Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK
csoport több tagja olyan szorosan fűződik a gömöri hagyománykörbe, hogy tágabb értelemben akár a gömöri etnikai sajátosságok közé is besorolhatjuk. Gondolunk itt elsősorban az Amott van egy nagy ház, a Repülj, fecském, repülj, a Szállj el, fecskemadár, a Hallottad-e hírét, Miskolcon van egy ház, Rimaszombat felől fújdogál a szellő kezdetűekre, amelyek lényegében ugyanezen típusnak dallamilag is, szövegileg is pompás variánsai. A gömöri gazdag balladahagyomány részletes vizsgálatához (az általunk közölt mintegy száztíz variánshoz is) önálló tanulmányra volna szükség. Most csak néhány fontosabb kérdést érinthettünk. Az eddigieket kiegészítve még említést kell tennünk a különböző új stílusú példákról, a gyilkosságokkal, szerencsétlenségekkel kapcsolatos balladákról. A bárólány és a juhászlegény történetére külön is hivatkozunk, tekintve, hogy önállóan és a Szépen legel a kisasszony gulyája kezdetűvel kontaminálódva is törzstagja mindegyik gömöri dalos repertoárjának. Több pásztor adatközlőm a juhászlegény esetét Gömörhöz kapcsolja. Nagyon szép, szinte mesei történetbe ágyazott variáns a Sajó-völgyi Lekenyéről és a Turóc-völgyi Lévártról is ismeretes. Figyelemre méltó, hogy ennek a balladának prózával kiegészített változata az al-dunai székelyeknél és a hajdú-bihari néphagyományban is előfordul. A szerelmi tragédiát megörökítő történetek között úgyszintén külön is meg kell említenünk a Szűcs Mari balladáját. Az Uj Péter által megverselt történet országosan elterjedt, s több variánsát népballadáink legszebb, szinte már-már archaikus rétegébe sorolhatjuk. Emellett természetesen nagyon sok ponyváról elterjedt, hasonlóan gyilkosságokat, szerelmi tragédiákat elbeszélő új stílusú ballada ismeretes a gömöri falvakban. Tanulságos példa a Varga Sándorról szóló ballada, amelyet a Szűcs Mari esete pandantjának tarthatunk. Az ezzel azonos kezdésü (azonos dallamú) ballada a fonóba ment legény megölését mondja el. Pamlényi Barnáné Gál Erzsébet (62 é. Hét, Sajó-völgy, 1974) szerint az eset Sajópüspökiben történt: „Varga Sándor udvarolt egy lánynak, de ezt Papp Náci és Papp Nándor nem jó szemmel nézték, és ezért megölték. Mindketten két-két évi börtönt kaptak érte. Tizennégy éves lányka voltam, amikor ez történt. Varga Sándorról a barátja költötte ezt a nótát." Ferenc Józsiról (A vízbefúlt huszár) úgyszintén úgy vélik, hogy a huszár, akit csendőrnek is említenek, a megáradt Turóc patakba fulladt. Grébec Árpád (76 é. Beje, Turóc-völgy, 1975) szerint bejei volt. Kocsival akart átmenni a Turócon, de állítólag a híd mellett hajtott bele a Turócba. Varga Hermin volt a szeretője. Teljesebb változatai Erdélyből és Dunántúlról ismeretesek. Ponyvái úton való terjedése egyáltalában nem kétséges. A ponyvái terjedésre egyébként számos példa van. Több dalosom egy-egy balladával kapcsolatban említette, hogy vásáron vett lapról tanulta. így pl. Juhász Lajosné Rusznyák Erzsébet (73 é. Putnok, Sajó-völgy, 1973) mondta el a Horváth Pista és Kocsis Juliska balladájával kapcsolatban: „Még kislány voltam, amikor vásáron jártam az anyámmal. Akkor hallottam ott énekelni a vásárosoktól. Mondtam az anyámnak, vegyük meg. Mert egy papíron volt. Rá volt nyomtatva. A vásáros árulta, meg énekelte. Amikor hazamentünk, kimentem a libával. Dúdolgattam. Annyiszor eldanoltam, hogy megtanultam." Ide sorolhatjuk a Gyuri Bandiról, a Bíró Margitról, a Borbej Józsiról és egyéb tragédiákról szóló balladákat. Az ún. kórházi balladák is elterjedtek voltak. A recens hagyományból több változatot gyűjtöttem, s Gömörből ismeretes egy korai feljegyzése. Itt említem meg a balladáink közé sorolt két Petőfi-költeményt is (Fürdik a hódvilág, Csaplárosné a betyárt szerette). Mindkettő közismert területünkön. Végül egy jelenünkben keletkezett balladáról (Ezerkilencszázhetvenkettő nyarán) szólunk. A Rima menti Gesztetén egy Juhász István nevű ember, akinek a házassága megromlott, elkeseredésében öngyilkos lett; a falu melletti tóba ölte magát. Nagy részvét nyilvánult meg iránta. Két gesztetei dalos asszony, Csank Dezsőné Imrece Hona és Motyovszky Józsefne Kovács Teréz 1974-ben megverselte az esetet, és mint igaz történetet énekelték, éneklik különböző alkalommal. Itt is hangsúlyozzuk a kiváló nótafa individuumok jelentőségét a helyi balladák keletkezésében. Ilyen és ehhez hasonló történeteknek még egy fél évszázaddal ezelőtt is megvolt a lehetőségük arra, hogy a belső migráció révén tágabb körben ismertté váljanak.
