Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Savanyú arcot vágott Olyan dolgot látott, vagy olyasmit hallott, ami kellemetlen volt számára, csak szomorkásán, bánato­san, elnémulva bámult, mint aki ecetet nyelt. Olyan, mint az árnyék Az erőtlen, gyenge, beteges emberre mondják. Asztal alá itta A nagyivó férfiról mondjuk történet, esemény el­beszélése kapcsán. A mulatozó férfiak között mindig akad olyan, aki a társait biztatva iszik, azok követik őt, de nem bírják a tempót, hamarosan megárt nekik az alkohol, kidőlnek, az illető pedig még jól tartja magát. Ilyen eseményről beszélgetve hangozhat el, pl.: Derne Laci a farsangi murin asztal alá itta az egész társaságot (változat: Pad alá itta). Az árnyékába sem léphet Összehasonlításkor szoktuk mondani, akár tárgy­ra, akár emberre, de még egyébre is, mint pl. vete­ményre a mezőn: A Kasza Józsi kukoricája az enyimnek még az árnyékába sem léphet. Ez azt jelen­ti, hogy az én kukoricatáblám sokkal jobb, jól meg van müveive, gazdagabb termés várható rajta. Vagy pl.: Tóth Károly lova az enyimnek még az árnyékába sem léphet. Az ő lova nem olyan jó, mint az enyém. Gyermekről is mondják, ha az apja jó tulajdonságait nem örökölte, nem olyan szorgalmas, ügyes, becsü­letes stb.: Feri az apjának még az árnyékába (vagy: nyomdokába) sem léphet. Megijed a maga árnyékától A gyáva emberről, különösen a legényről mond­ják, ha társaságban, kocsmában vagy bálban elolda­log, ha szóváltásra kerül a sor, s ha még magánál gyengébb embertől is megijed. Nem ijed meg a maga árnyékától Olyan bátorságot tanúsít, hogy a magánál erőseb­bel is felveszi a küzdelmet, eléugrik a megbokroso­dott lovaknak, hogy megfékezze, betereli a megva­dult bikát, verekedéskor a túlerővel is szembeszáll és rendet teremt stb. Árnyékáért becsüljük a vén fát Az öreg, idős emberek nagy időket megéltek és tapasztaltabbak, gyakorlottabbak, nagyobb tudásúak a fiataloknál. Öregkorban, amikor már a munkaerejük csökken, nem tudnak már csak keveset dolgozni, mint ahogy az öreg fa is keveset terem, de jó nyáron az árnyékában megpihenni, úgy jó az öreg embereket a tanácsaikért, tapasztalataikért meg mindazért, amit addig tettek, tisztelni és megbecsülni. Se nem árt, se nem használ Nem sok a jelentősége, a haszna, pl. így véleked­hetnek valamilyen orvosságról, gyógyító eljárásról. Mondják ezt biztatólag is, ha valamit javasolnak: Ha nem használ, nem is árt. Árvát még a gally is húzza Ez ahhoz a mondáshoz tartozik, ugyanazt jelenti mint: Szegény embert az ág is húzza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom