Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
VIII. A 20. SZÁZAD KÖZEPÉNEK FARAGÓI
1924-ben, KarancsságTelek pusztán"/" Nógrád megye területéről említhetjük még a következő faragókat: Bozó Ferenc, Lengyel Pál, Semetke Mihály és Iróczky József. Mindegyiküknek csak egy-egy darabját ismerjük. 61 Csupán a monogramját őrzik a Palóc Múzeum csanakjai a következő, feltételezhetően faragóknak: K. L; K.A.;Jo. M.; B. E; H.J.; F. (P) L. és M. K. Heves megyében a 20. század közepén igen sok faragópásztor és más mesterember is készített, jobbára domború faragású ivócsanakot. Közöttük elsőként Berze János kiváló csanakfaragó tevékenységét kell megemlíteni. Berzi Jani névvel vált ismertté. A szakirodalom is így tartja számon, és így véste rá nevét készítményeire is. 1908-ban született a Heves megyei Egercsehiben; apja is ismert faragó volt. Egercsehiben, majd Mikófalván élt. Az 1920-as évek második felétől az 1950-es évekig tevékenykedett. A magyar múzeumok legalább húsz-harminc munkáját őrzik. Csanakjaiból azért is maradt ránk ilyen sok, mert Hermann Miklós, a jó nevű gyűjtő vette meg sok munkáját. A nevezett, aki akkor még jegyző volt Egercsehiben; s ő kísérte Madarassy Lászlót is arra a tanyára, ahol a jeles faragó dolgozott. Később pedig, már mint budapesti lakos, gyűjteményéből a Magyar Néprajzi Múzeumnak is adott el. Berze Janit Madarassy László otthonában kereste fel, és 1934-ben megjelent könyvében egy egész fejezetet szentelt neki, jelentősnek minősítve munkásságát. (Tevékenységéről 1999-ben én is írtam egy kisebb tanulmányt.) 62 Berze Jani csanakjainak döntő többsége hajóformájú és felül részben fedett, amelyeket jellegzetes domborműves technikával díszített. Ezeken gyakran alkalmaz gazdag növényi ornamentikát, bár faragásainak többségén állat- és emberfigurák is előfordulnak. Berzi Jani csanakjait igen könnyen fel lehet ismerni jellegzetes díszítőmódjáról, elsősorban speciális kivitelezésű fáiról, ágairól és leveleiről. Elsősorban kevésbé vagy jobban stilizált tölgyfák, ágak és makkok jól komponált díszítményével dolgozott. A figurális erdei jelenetei is mintha ebből fejlődtek volna ki. A Borsod megyei Cserépfaluban gyűjtött 1931-ben Madarassy László egy Berzi Jani faragta csanakot, amin csak domborműves, növényi ornamentika van." 3 Hasonló ornamentikával díszített darabokat hozott be a Heves megyei Egercsehiből és Mikófalváról is/" Egercsehiben szilvafából faragta 1932-ben az 55-56. képen közölt csónak formájú, a beleltározás szerint kanál alakú ivócsanakot, fülén egyszerűen faragott kutyafigurával. Részben fedett fedelén leveles ágak között szarvas van, amelynek szemét és száját rézszegekkel emelte ki. Egyik oldalán egy közé60 Nógrád m. NM. 51.16.28.; Karancsság PM. 55.26.1.; 61 Etes, NM. 134.374.; Nádújfalu PM. 64.3.14.; Ipolyvarbó, Csehszlovákia. PM. 57-1949.; Hont, PM. 58-194962 Madarassy László, 1934..; Szabadfalvi József, 2000a. 63 NM. 130.502. 64 NM. 130.374.; NM. 134.378.