Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

V DÍSZÍTETLEN TESTŰ IVÓCSANAKOK

az egyik legkorábbi datált csanakot 1863-ból. A ke­ményfából faragott kanálforma testén nincs orna­mentika, nyelén viszont éppen egy csanakját tarisz­nyájából elővevő pásztorfigurát találunk. Innen szár­mazik az egyetlen, teljesen kanál formájú ivóedény is, amelynek díszítetlen testéhez hosszú, lapos fül tartozik (6/A. kép). A harmadik, ugyancsak jellemző darab félgömb alakú. Sima testének felső szegélyén szépen kivitelezett farkasfogazás van. ívelő, viszony­lag nagy fülét sem díszítették (26/B. kép). Borsod megyében hasonlónak tűnik a díszítetlen csanakok aránya mint Nógrádban. Datált, vagy bizo­nyíthatóan 19. századi darabot viszont itt nem talál­tam. A legkorábbiak is századunk első két-három év­tizedéből származnak. 1929-ben került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe a Borsod megyei Bogács­ról egy, beleltározása szerint fapobár, amelynek csonka kúp alakú csészéjének alján és felső részén némi farkasfogazás van. Egyedi füle végén svasztika (szélrózsa) látható (26/C. kép). Madarassy László több dísztelen edényt hozott Borsod megyéből: 1930-ban a Bükk hegység egyik elzárt településéről, Mályinkáról hozott be egy kis talpas félgömb alakú dísztelen ivóedényt, amelynek kis kerek füle van (26/D. kép). 1933-ban pedig Bánfalván talált egy ér­dekesen komponált birkafülű vtzmerítőt (22/A. kép). Több díszítetlen testű darabot őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum: Finkéről származik egy olyan csésze formájú edény, amelynek sima testén csupán a P x J monogram van. Füle viszont szépen kivitelezett karéjozott (8/D. kép). 1931-ben Mályin­kán vásárolták a 13- képen látható csanakot. Gon­dos kivitelezésű, csonka kúp alakú testének csak a fenekén van egy szép virágkompozíció. Hosszú fü­le stilizált madárfejben végződik. A díszítetlen csanakok arányaira bizonyos követ­keztetések Bátky Zsigmond két 1928-ben megje­lent tanulmányának vázlatos képanyagából is le­vonhatók: Nógrád, Gömör, Trencsén és Sáros me­gyéből jobbára szlovák és Heves megyékből jobbá­ra magyar, Hontból és Zólyomból vegyesen szlovák és magyar, Bars megyéből szlovák, német és rész­ben magyar településekről közölt dísztelen csana­kokat. Erdélyből a 19. század végi nagy millenniumi gyűjtés során, Máramaros megyéből hozott Her­man Ottó egy szépen kivitelezett, hosszú fülű, ka­nál formájú ivókanalat. Ugyancsak Bátkynál díszí­tetlen ivóedényeket Erdélyből Máramaros és Ung megyékből egy-két magyar mellett jobbára ruszin, Szilágy, Kolozs és Arad megyékből elsősorban ro­mán, de akadnak magyar közösségekből származó sima csanakok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom