Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

V DÍSZÍTETLEN TESTŰ IVÓCSANAKOK

Karancsságból hozott be két ornamentálatlan de polírozott felületű, félgömb csészéjű csanakot: Az egyiknek a pereme alatt szépen kivitelezett, lágyívű cakkozás van (20/A. kép.), a másik teljesen dísztelen. 1936-ban Madarassy László is gyűjtött több dísztelen felületű, századunk első harmadából származó csanakot. Egy Borosberényből behozott, klasszikus csésze formájú és attraktív fülű, sima testű edénykének a fenekén K.J. 1911 jelzet látható (8/C. kép). Egy szügyi ugyancsak sima ivókanálnak madárfejet utánzó, nagy lapos füle van. Pusztaberkiből is bekerült egy kissé rusztikusabb kivitelezésű, dísztelen testű csanak. A balassagyarmati Palóc Múzeum is sok dísztelen, beleltározásuk szerint ivókanalat őriz. Rajtuk évszám nincsen, kinézetük és a nyilvántartás szerint jobbára a 20. század első harmadából származhatnak: A 7/C. képen látható egy Szécsénykovácsiból származó ivókanál, amelynek kanálra emlékeztető testén egy viszonylag nagy és szépen formált lapos fül van. Kanáltestű és hosszú lapos fülű, a múzeum régi anyagából származó több ivókanál pl. Pilinyből (15/A. kép), Zsélyből (15/B. kép) és Patakról (10/D. kép). Az utóbbi valószínűleg Dunántúlról került Nógrádba. Más-más alakú bárányfigura fül járul két ugyancsak dísztelen ivópohárhoz, Völgyfőről, illetőleg Nógrád megyéből. A debreceni Déri Múzeum is őriz Nógrád megyéből három olyan díszítetlen testű csanakot, amelyeknek a fülei mind stilizált állatfejben végződnek. Egy kanáltestű ivóedény pl. madárfej formára emlékeztető füllel rendelkezik (2 l/D. kép). Egy másiknak félgömb testéhez olyan felfelé emelkedő pálcafül kapcsolódik, amely ugyancsak valamilyen állatfület mintáz. Nógrádmegyeren használták az alacsony dézsára emlékeztető testű és kutyafejben végződő kerek fülű, beleltározása szerint vízmerítőt. Az edénykék mind a 20. század elején, legkésőbb első harmadában készültek (20/B. kép). Az előző felsorolásból azt a következtetést vonhatjuk le a Nógrád megyei csanakokról, hogy díszítetlen testúek csupán a 19. századi és a 20. század első harmadában készült darabok között fordulnak elő! Heves megyéből elég kevés korai díszítetlen darabbal rendelkezünk. 1893-ban Brinzai Máriától, a Néprajzi Műzeum rendszeres gyűjtőjétől két darab, Mátrából származó csanakot vettek. Mindkettőnek csésze teste és szépen karéjozott, viszonylag rövid deszkafüle van. A 16/A. képen láthatónak attraktívabb és változatosabb elemekből áll a füle. Illetőleg a talpa fölött egysoros farkasfog, a pereme alatt pedig egy homorú rész hit körbe. A másik Mátrából származónak talp nélküli, félgömb teste és viszonylag egyszerű fűrészelt füle van (16/B. kép). 1898-ban Herman Ottó is két, itt megemlítendőt hozott be Hevesből: Az Ivádról származó szép, félgömb alakú, puhafából íáragott, sima felületű csanaknak kígyót utánzó spirális karika füle van. Ezen még mindig rajta van a felfüggesztést szolgáló kis szíj (21/A. kép). Felsőtárkányból hozta be a legszebb díszítetlen testű csanakot (26/A. kép). Az üst formájú, talp nélküli edény ornamentika nélküli teste gondosan polírozott. Vékonyan faragott, eléggé nagy, ovális formájú karika fülébe meglepően