Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

III. FÜLFORMÁK

állat figurájából komponáltak fület: Kígyó, valószínű­leg zerge és vadászkutya figurája is látható egy ka­rancssági (Nógrád m.) csanakon, amelyet 1893-ban faragtak (24. kép). 1898-ban gyűjtött Hermán Ottó a Nógrád megyei N. Gerge nevű településen egy gaz­dag növényi ornamentikával díszített darabot, amely­nek fülét két, egymás felett álló állatfigurából alakítot­ták ki. A kompozíció igen szokatlan; felül egy disznó, alul pedig egy bárány stilizált képe látható (36. kép). A Heves megyei Ivádról ugyancsak Herman Ottó ho­zott be egy egyedülálló díszú, csésze formájú csana­kot, amelynek füle két állatalakból, alul egy szájában makkot tartó birkából, felül pedig szájában lakatot tartó kutyából áll (22/11 kép). A 43/C. képen látható csanak fülén is két állat mustrája látható. A felső min­denképpen ló, az alatta lévőt viszont nézhetjük karé­józott csészefülnek, de még inkább valamilyen kis ra­gadozónak. A 32/A. képen pedig egy „kutya fogta nyúl" jelenetet láthatunk egy csésze formájú, ruszti­kusán faragott és díszített csanak fülén. 1923-ban faragott, a Nógrád megyei Liptagergéről behozott csanakon sovány sertés figurája látható egy nehezen megnevezhető talapzaton. Két, háttal álló, viszonylag durván kifaragott sertésfigura képezi egy 1912-ben múzeumba került, beleltározás szerint va­lahonnan Felső-Magyarországról bekerült csanak fü­lét (31. kép). Sertésfül Egercsehiben (Heves m.) a már említett Berze Jani csanakjain is előfordul. 42 Előfordultak csanakfüleken még más állatok is: A Néprajzi Múzeum nyilvántartásában egy Borsodná­dasdról (Borsod m.) származó, 1951-ben faragott csa­naknak a fülén elefántfigurát (?) említenek. A miskol­ci Herman Ottó Múzeumban őriznek egy 20. századi csanakot a Borsod megyei Szőketanyáról, amelynek egyedi fülén egy hal mustrája látható (22/C. kép). 1941-ben Istenmezejéről (Heves m.) bekerült csanak fülére egy hatalmas aganccsal rendelkező szarvast fa­ragtak.^ Végezetül megemlítendő, hogy különösen fedeles csanakok rövid fölén találhatók kicsi és erő­teljesen stilizált megfogalmazásban, szinte megállapít­hatatlan fajú állatok (11/B-D., 12. kép). III.6. Emberábrázolások a csanakok fülén Északkelet-Magyarországról csupán három olyan csanakot említhetek, amelynek a fülén emberábrá­zolás található. A második legkorábbi ivóedényünk fülére egy olyan pásztorfigurát faragtak, amely a csanakok használatát mutatja be (4. kép). A lapos, öblös test­hez kis ovális fül csatlakozik, ennek az alsó részére üldögélő, tarisznyás pásztoralakot faragtak. Az edényke alján a készítés évszáma látható. A szépen megformázott pásztor éppen inni készül és ezért vállára akasztott tarisznyájából ivópoharát veszi elő. Emberábrázolásnak kell tekintenünk a 23. ké­pen látható, a Bükk hegység egyik zárt falujából, Mályinkáról (Borsod m.) bekerült csanak fülét is. Látványa ugyan 20. századi darabot sejtet, a csanak 42 Szabadfalvi J. 2000a. 43 Borsodnádasd, Borsod m. NM. 62.7.116.; Istenmezeje, Heves m. DlVm. 54.213.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom