Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
III. FÜLFORMÁK
III. Fülformák A változatos csanakformáknak változatosak a megfogást szolgáló fogói, az ím.fülei is. Emellett felfedezhetők bizonyos tendenciák is: Az egyes edénytípusoknak is vannak rájuk jellemző füleik. De pl. a kanál és a csésze alakúak jelentős változatosságot is mutatnak. Úgy tűnik, változhatnak a csanakfülek funkcionálisan is. Ezeket a különbözőségeket azonban nehéz igazolni. Valószínűleg hosszabb fülű mentőket használhattak ott, ahol mélyebb forrásokba, vagy mélyedésben folyó csermelyekbe kellett lenyúlniuk. És rövidebb fülek is elegendők voltak ott, ahol könnyebben elérhették a vizet. Akad néhány olyan csanak is, amelynek a füle rövid, alig néhány centiméteres. Jó lenne vizsgálni azt is, van-e különbség a különböző foglalkozásúak, pl. pásztorok, vadászok és pl. az erdei munkások ivóedényei között. A rendelkezésünkre álló forrásokban azonban idevonatkozó információkat nem találunk. Az ivóedények fülét mindig úgy alakították ki, hogy azon a felcsatoló szíj részére lyuk legyen, ugyanis azokat - rendszerint - a vállukon hordott tarisznyájukra akasztották. A szabadon való felfüggesztés a száradást is elősegítette. III. I. Kanálfülűek és hosszúfogójúak Az ivócsanakok egy részének egyszerű kanál füle van. A 6/A képen látható tipikus kanál-szerű ivócsa30 Ezt a darabot Bátky Zsigmond is közölte 1928-ban (II/8. kép). nakot 1898-ban Gömör megyéből még Herman Ottó hozta be a Néprajzi Múzeumba. Az edényke egy síkban álló fülének beillesztése is az evőkanalakat idézi. A szív és tulipán kombinálásából álló, szélén erőteljesen cakkolt, lapos deszka füle és az azon lévő, karcolt, madaras díszítése önmagában is egyedülálló. 30 Valahonnét Felső-Magyarországról származik egy 1912-nél előbb készült ivókanál, amelynek a függőlegesen álló, szépen faragott füle falevélre emlékeztet (6/B. kép). Akadnak olyanok is, amelyeknek egyszerű, hosszű, mondhatnánk pálca füle van. Ilyen formájú egy Cserépfaluból (Borsod m.) származó csanak is (6/D. kép). A Bükk hegység környékéről több hosszúfülű ivóedény került elő. 1931-ben vásároltak Mályinkáról az akkori Borsod-Miskolci Műzeum számára egy, valószínűleg már a 19. század közepén faragott, figyelemreméltó formájú pásztorcsanakot. A kissé csonka kúp alakú, díszítetlen, de szépen simított testű edényke összesen 25 cm (ebből a fül 14 cm) hosszú. A hosszú, lapos fül két hosszú párhuzamos pálcából áll a végén tulipánt mintázó, szépen kidolgozott faragással. Az edényke fenekén egy szép bekarcolt növényi kompozíció található (13/A-B. kép). Nagyon hasonló füle van a debreceni Déri Múzeum ismeretlen helyről származó, közel 20 cm 3i