Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

II. CSANAKFORMÁK

te és hosszú, lapos füle van a 15/C. képen közölt, karcolt díszű edénykének. Északkelet-Magyarországon találtunk olyan kanál alakú ivócsanakokat is, amelyeknek a függőlegesen álló, nagy lapos fülét erőteljesen cakkozták, vagy más néven karéjozták: A Palóc Múzeum régi anyagához tartozik egy Szécsénykovácsiból származó ilyen testű és fülű ivókanál A nyilvántartás ezeket ivókanál vagy juhászkanál néven tartja nyilván (7/C. kép). Ilyen a sárospataki Rákóczi Múzeum Zemplénből származó, dísztelen testű edénykéje is (7/D. kép). Már laposabb, ovális, kagyló alakú teste és rövidebb, emelkedő fülformája van egy Mályinkáról (Borsod m.) bekerült, Madarassy László) által gyűjtött csanaknak. A vésett keresztekkel díszített fül folytatásaként, a kanál aljára kis kagylót faragtak (26/D. kép). A Gyöngyössolymosról (Heves m.) származó, mélyebb kanáltestűnek mondható csanaknak kis rövid, függőleges deszka füle van. Testén karcolt vadászjelenet található (29. kép). További kanál formájú ivókanalak előfordultak Nógrád, Gömör és Borsod megyék más településein is. II.2. Félgömb, gömbszelet és más öblös edények Az északkelet-magyarországi ivócsanakok jelentős része ide sorolható. Megfigyelhettük már a kanál formájúaknái is az edénytest mélyítésének tendenciáját. Célja az űrtartalom növelése lehetett. Ez figyelhető meg a kerek szájú, öblösebb, gömbszelet vagy félgömb alakú csanakok esetében is. Szájuk mindig kerek, talpuk általában nincsen, ha mégis van, az csak nagyon kicsi lehet. Ezek az edények összhatásukban már inkább a háztartásokban használt szedőkanalakra emlékeztetnek. Fül formájuk és díszítésük változatos. Ennél az edénytípusnál is említhetünk korai darabokat is: Az 1863-as évvel datált, tehát a második legkorábbinak ismert csanak teste kerek szájú, lapos és öblös; mint már ezt korábban közöltük (4. kép). Ide sorolhatjuk a már félgömb alakú, de talpas, szintén gömöri 1864-ben faragott, harmadik legrégebbi csanakunkat is (5. kép). Tipikus félgömb alakú a debreceni Déri Múzeum több Északkelet-Magyarországról származó csanakja. Ilyen az 1887. évvel megjelölt, viszonylag hosszabb fülű, meglehetősen agyonhasznált, puhafából faragott, félgömb testű csanak, amely, beleltározása szerint, "Felsőmagyarországról'' származik (28. kép). Mindenképpen régiónkban használhatták a 14/A képen látható darabot is. Ennek kis, polírozott kerek teste és két hosszú pálcából képzett, egyenes és vésésekkel berovátkolt füle 10 cm hosszú. Nógrád megyében készült egy ugyancsak kerek szájú, öblös, szép sima testű éden) is, amelynek a füle felfelé tendáló, négyzetes profilú rudacska, amelynek a vége madárfejben végződik. Nagyon szép alakja és füle van egy csanaknak, amely 1936-ban Madarassy László) révén, a Nógrád megyei Szügyből került a Néprajzi Múzeumba. A keményfából faragott, öblös, félgömb testű edénykének füle az edény síkjára merőlegesen áll. Nagyon attraktívan faragott, erőteljesen karéjozott füle madárfejet mintáz. A szem helyén kerek lyuk van, a taréja öt áttört félkörívből áll (2l/D. kép).