Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

II. CSANAKFORMÁK

debb függőleges, gyakran faragott szélű deszkácskákból. Ilyen pl. a már említett, 184l-es miskolci merítő is (3. kép). Még Herman Ottó hozott be 1898-ban több kanál alakú csanakot Gömör, Zólyom és Máramaros megyékből. Ezek közül bemutatok egy ovális szájú és teljesen evőkanálra emlékeztető, lapos testű csanakot Gömör megyéből. A fülének és testének a hoszsza 20,5 cm, az öblének magassága pedig 4 cm. Teste díszítetlen, hosszú fülén szívből és tulipánból szerkesztett kiszélesedés van (6/A. kép). Ezt a darabot Bátky Zsigmond is közölte 1928-ban. Régiónk legszebb kanálszerű csanakja Hont megyéből, Bernecebarátiből származik. A neve az űj leltári kartonja szerint csanak; a gyűjtő, Madarassy László a leltári cédulára azonban még fakanalat írt. Az igen hosszú edényke viszonylag nagy teste valójában hosszúkás, kanál. Fűrészelt szélű, ugyancsak hosszú deszka fülén 1889-es évszám, szarvasmarhafej és mészáros-szerszámok láthatók. Kanál testén a szívből kinövő leveles virág, kis fenekén pedig szív és monogram látható (27. kép). Hasonló, de már arányaiban rövidebb és szélesebb a formája egy Erdélyből származó, kanál formájú csanaknak. Az ugyancsak hosszú, de öblösebb testű és nagy, vége felé szélesedő, cakkolt és áttört, függőleges fülű csanak 1912-ben került a Néprajzi Múzeumba (35. kép). Mélyebb és az előzőnél szélesebb testére már szép domborműves ornamentikát faragtak. Ugyancsak 1912-ben ajándékoztak a Néprajzi Múzeumnak két, Felsőmagyarország helymegjelöléssel beleltározott, szép, kanál alakú ivóedénykét. Az egyiknek az evőkanál alakú, alacsony testéhez lándzsaszerű, lapos fül csatlakozik. Fülén és testén bevésett, egyszerű virágdísz látható (6/B. kép). A másik, a 31. képen közölt lapos fülének végén két erősen stilizált disznófej látható, a testhez közeli részén rézszegekből van kis dísz. A testén érdekes, tulipános mustra van. A Néprajzi Múzeum több kanál alakú ivóedénykét őriz Borsod megye több községéből, így pl. Kisgyőrből és Cserépfaluból is. Ugyancsak a legszebbek közé tartozik a Palóc Múzeum nógrádmegyeri ivókanala, amely az átlagos kanálnál rövidebb. Teste kissé mélyebb és van egy kis talpa is, de összhatásában mégis kanálnak tekinthető. Füle függőleges, lant formájúra faragott deszka. Vége három karéjú, amelyből a két szélsőt sasfejre, a középsőt pedig korona alakúra faragták és rézzel díszítették. Fülének két oldalát is rézintarziával, virágággal ékítették. Itt látható az 1898. M. I. évszám és felirat is (47. kép). A függőleges, lapos deszkafülű edények között is igen soknak tipikus kanál teste van. Ilyeneket láthatunk több nógrádi településről, pl. Pilinyből. Teljes hossza 21 cm, ebből a kanál csak 9,6 cm hosszú és 7,5 cm széles. Teste teljesen sima. Nagy, téglalap alakú füle a vége felé még kissé szélesedik; rá nagy vonalas díszt véstek (15/A. kép). Hasonló a Zsélyből származó, ugyancsak dísztelen ivókanál is. Annyi különbséggel, hogy arányai mások. A füle rövidebb, ovális és a végén cakkozott. A hossza ennek is 21,5 cm ebből azonban a teste 13,4, szélessége pedig 8,5 cm (15/B kép). Ugyancsak hosszúkás kanál tes-