Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
IX. A CSERPÁKOK
azonban már több, kisebb kerek lyuk szolgálta (61/C. kép). A másiknak a füle jobban díszített.Tetején a négy-négy kis négyzet, illetve félkörös áttörést vonalas íves berovátkolás övezi; illetőleg a viszonylag nagy fül külső szélét cakkozással összekapcsolt öt bemetszett és keretezett kör díszíti (6l/D. kép). Nécsey István a II. táblán közölt Zólyom megyei crpákjának hosszúkás, viszonylag keskeny és vékony fülének szélén oszlop és nagy téglalap alakú áttörés; a felső részén pedig háromszög tetején gomb látható. 89 Emellett a fülére alul és felül egyedülálló díszítést, egy-egy vízszintes, illetőleg egy függőleges sorban, három különböző ékrovást (pl. farkasfogazást és X-sort) véstek. Szepes megyéből két cserpákot hozott be Herman Ottó: Az egyik viszonylag nagyobb; magassága a füllel 17,4, nélküle 13,2, szájátm. 12,5,talpátm. 10,7 cm. Fő érdekessége az, hogy egyetlen fadarabból faragták ki a testet és az ívesen faragott és több kacsszerűen visszakanyarodó fület. A Merényből behozott példány több literes: Teljes magassága 31,5, a palásté 23,5, szájának átmérője 22,2 cm. A nagy edénynek viszonylag egyszerű, nagy áttörésekkel tagolt és arányaihoz viszonyítva törékenynek tűnő füle van, amely akár stilizált figurának is felfogható. Valószínűleg Liptó megyében készült a Néprajzi Múzeum egy cserpákja, amelyet 1953-ban Szabó Mátyás leltározott be. A műtárgy 1898-ban került az Iparművészeti Múzeumba. A keményfából készült, az előzőeknél magasabb darab teljes magassága 13,7, szájátmérője 10,4 cm. A hosszúkás téglalap alakú fülén nagy hosszúkás, hasonló formájú áttörés van. 9 " Nem figurális fülű cserpákok más megyékből is vannak. A Bars megyei Kunosvágásról származó megszokott nagyságú:Teljes m. 18, palástol. 11, szájátm. 13 cm. Magasra nyúló, téglalap alakú, keskeny fülén felül „négy kacsból álló faragvány", a megfogást három kerek lyuk szolgálja." Egy Sáros megyei cserpák kissé nagyobb; fülével együtt 21,5, palástjának magassága 13,6, szájának átmérője 11,7 cm. A kupa (csorpák) névvel beleltározott edényt a „vármegye ajándékozta az ezredéves kiállításra, 1896". Lapos fülén középütt tagolt ovális áttörés, fölötte kis, vésett rozetta dísz, a tetején pedig félkör alakú faragás található. 92 Jóval nagyobb, téglalap alakú áttörés van a fülén a Trencsén megyei Csacáról bekerült csorpákndk, amelyet 1907-ben vásároltak. Ez is a megszokott nagyságú: fűim.: 17, testm.: 11,2, szájátm.: 11,5 cm. A fül tetején kicsi homorú áttört faragás van. 93 Alig emelkedik ki a füle egy Nógrád megyéből származó cserpáknak: m.: 16,3, átm. 12,3 cm. Viszonylag széles és robusztus fülét középütt egy nagyobb ovális, tetején pedig négy keskeny áttörés osztja meg. 9 ' 89 Nécsey [., 1900. 18. és II. tábla. 90 Liptó m. (?) NM. 15.297. 91 Kunosvágás, Bars m. NM. 76.092. 92 Sáros m. NM. 21.958. 93 Csaca,Trencsén m. NM. 74.912. 94 Lelőhelye: Acsa, Pest m. Palóc Múzeum 50.39.1. Patay Pál ajándéka.
