Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 2. „A páratlan matyó hímzés világcikk lesz"

Megjelent továbbá külföldön eredeti vagy hamisított formájában, mint egyfajta népies, gyakran egzotikus kultúra reprezentánsa: „a festői matyó hímzés világcikk lett". A ma­tyóság tehát elsősorban image-ának legmobilabb eleme, a hímzés által nemcsak országos ismertségre, hanem világhírre tesz szert, hiszen az európai országokon túl az Újvilágban is elterjedt a matyó kézimunka, mint kereskedelmi termék. A matyó mítosz kiteljesedésére nagy hatással volt a világháború, a trianoni határok megvonása. „Csonkamagyarországon" a felfokozott nemzeti identitáskeresés számára megcsappant lehetőségek között Mezőkövesd jelentősége rohamosan növekedett. „A mezőkövesdi matyó népművészet csonka Magyarország egyetlen megmaradt háziiparát képezi, melytől Mezőkövesd jövője is függ. Segítsük elő a matyó kultúra erkölcsi hasz­nát, nehogy annak gazdasági értékét idegenek learassák. A matyó házi iparnak részvény­társaság vagy bank útján való kihasználása is erkölcsnemesítő lenne..." - írja a Magyar Jövő 1927-ben. 224 A matyó kézimunka és a matyó háziipar híressé válásával ugyanakkor „védtelen­né" is vált. Gyakran képviselte reprezentatív szerepben az egész magyar háziipart, a magyar nép művészi kvalitásait, s vált követendő példává. Például 1921-ben a Mezőkövesd és Vidéke újság büszkén tudósít arról, hogy Zita királyné Mezőkövesden rendelte meg a trónörökös Ottó bölcsőtakaróját. 225 Horthy Miklós 1923-ban Tolna megyei látogatásakor a sárközieknek a matyók vi­rágzó háziiparát állítja példának: „Nézzünk csak meg egy községet, ahol háziipart űznek, mint például Mezőkövesdet, ahol a matyó hímzések készülnek. Ott mindenkiről lerí a jolet. A matyó hímzések vásárlói között a városi polgárság mellett a két világháború kö­zötti időszakban jelentős számban jelentkeztek „az országszerte egyre nagyobb számban deritualizálódó falu lakói is". Fél Edit és Hofer Tamás szerint ez az a réteg, „akik rész­ben a polgárság és az urak közt végigvonuló divat visszhangjaként, de talán még inkább az elvesztett paraszti élet elvesztett művészi formáinak érzelmes, nosztalgikus vissz­hangjaként vesznek matyó hímzéseket, matyókkal varratnak ki ruhadarabokat." A matyó hímzéses textíliákat az adott falu helyi ízléséhez és hagyományaihoz ala­kítva e „kézimunkák" beilleszkedtek a még élő helyi népviseletbe, szokásvilágba. A nógrádi palóc falvak népviseletében így jelentek meg matyó hímzéses palóc öltözetdara­bok. Kazáron például így vált divatossá a matyó kendő, amely nagyünneplőként lépett a selyem nyakravaló kendő helyébe. 228 Varsányban pedig a kislányok ünnepre hordták az általuk matyó lajbinak nevezett ruhadarabot. Ez a mellény zöld posztóból készült, gyak­ran gallérral ellátott, és elöl-hátul szélesen kihímezték színes matyó virágokkal. Nagyló­con is a menyecskeviseletbe épült be a cucaj helyére a posztóra hímzett matyó mel­lény. 229 A gazdag sárközi lányok kelengyéjének is része lett a század 20-as éveitől az ak­kor már országszerte divatos, fekete alapon kék vagy sárga selyemmel hímzett nagyrózsás, rojtos szélű matyó asztalterítő. 2j0 Kerek műselyemhímzéses rojtos matyó terítő töltötte be sokfelé a nyoszolyókendő vagy kosárkendő szerepét. Ezzel letakarva 4 Magyar Jövő, 1927. okt. 16. 5 Mezőkövesd és Vidéke 1921. júl. 31. (l Tolna megyei Újság 1923. ápr. 28. - idézi Flórián M., 1992. 7 Fél E-Hofer T., 1975a. 51. 8 Fülemile Á.-Stef any J., 1989. 60. 9 Gergely K, 1978. 225. és Kapros Márta szíves közlése. 0 Flórián M, 1992.

Next

/
Oldalképek
Tartalom