Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - b) A reprezentatív népkép felhasználása - 1. „Mezőkövesd a művészlelkek találkozója"

hető részlettel jelzett, matyó viseletbe öltöztetett alakokkal: a csokoládét matyóruhás kislány majszolja, a pótkávét matyóruhás fiatalasszony darálja, a Csepel varrógépen matyó surcot varr a matyó menyecske, Standard rádió zenéjére pedig matyó párok táncolnak a plakátokon.

328 A két világháború között az ünnepi képeslapok, üdvözlőlapok műfajában is divat lett a magyaros, népies stílus, s a névnapi üdvözletek mellett a karácsonyi, újévi, húsvéti lapokon is gazdag választékban jelenik meg a „matyó stílus".

329 A matyó népélet ábrázolásában és propagálásában a két világháború közötti évtizedekben kiemelkedő szerepet játszott a fotó. A képesújságok illusztrációi és a riportfotók mellett a fénykép önálló művészi alkotásként is tért hódított már. A művészi igényű, főként középosztálybeli fényképészek jellegzetes irányzatát, az elsősorban falusi zsánerképeket fotózókat szokták „a magyaros stílus" képviselőinek nevezni.

3j0 Ők fedezték fel a fotóművészet számára a magyar népet, a falut, a népi típusokat, a magyar tájat. A magyaros irány fényképészeinek szemléletét azonban nem elsősorban a tudományos igény, a dokumentálás vezette, irányította, hanem a Trianon után megerősödő nacionalizmus befolyásolta. Ezek a képek a falusi életnek inkább csak a derűs, idillikus oldalát, ünnepi pillanatait jelenítették meg, egyoldalú parasztságképet adtak. Elsősorban a formai tökélyre és nem az ábrázolásra törekedtek. „Megcsömörlöttünk a várostól, amely összhatásában internacionális mázt hazudott magára... felkerekedtünk, hogy a magyar falu, a magyar táj és a magyar fajta napsugaras világában találjuk meg a magyar fényképezés igazi témakörét" - idézi Haller F. G.: Magyar értékeink: Balogh Rudolf című munkájában/ 1 A matyóság és Mezőkövesd, mint a magyar népélet egyik legfőbb reprezentánsa, állandó témája volt e fotóknak, s mindez jelentősen népszerűsítette, elmélyítette a matyóság mítoszát. A magyaros irány vezéregyénisége az a Balogh Rudolf volt,""

2 aki az 1920-as évektől rengeteget megfordult Mezőkövesden, s megszámlálhatatlan képet készített itt. 1931-ben a milánói fotó-triennálé nagydíját is mezőkövesdi képpel nyerte el: Sírás és nevetés című fotója fiatal matyó menyecskét ábrázol gyermekével. A matyó madonna „toposzát" népszerűsítette tovább e művével, s az elismerés a magyaros fényképezés nemzetközi sikerét is jelentette. Balogh Rudolf magyar tájakat, népszokásokat és népviseleteket bemutató fotóit helyezték el a MÁV vasúti kocsijaiban is. Képeinek jelentős része képeslap formájában is megjelent, sőt a néprajzi szakirodalom is felhasznált belőlük. A matyó betlehemeseket, a mezőkövesdi körmenetek tarka forgatagát, a Márialányokat ábrázoló fotói külföldi magazinokban is gyakran szerepeltek, népszerűsítve ily módon is a matyóságot.

J J Balogh Rudolf mellett többek között Vadas Ernő, Kankovszky István, Rónai Dénes, Kerny István, Szölőssy Kálmán is sokat fényképezett Mezőkövesden, fotóik sokat szerepeltek a Tolnai Világlapja, az Új Idők, a Pesti Napló, az Érdekes Újság és más népszerű magazinok oldalain. 128 A mezőkövesdi Matyó Múzeum gyűjteményében egész sorozat található. 32y A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyüjleményében és saját gyűjteményemben is több száz található. 330 A magyar stílushoz lásd Tőry K., 1989. 331 Fotóművészet 1943. 4. sz. "

2 Balogh Rudolfról lásd Chochol K., 1989. m Pl. a National Geographic-nak 1938-ban ő készített fotóriportot Magyarországról.