Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 1. „A festői, pávapompás matyó népviselet"
A két világháború között készült paraszti témájú magyar filmekben a magyar népet jellemző kosztümként egyfajta idealizált és egyoldalú nép- és faluábrázolás kellékévé lett ezzel egy konkrét népcsoport viselete. A mezőkövesdi származású Garamszeghy Sándor által 1920-ban készített Matyószerelem (Délibáb) című film e szempontból külön is tanulságos, jelmezei ugyanis néprajzilag még szinte teljesen hitelesnek tekinthetők. Egyrészt mert a szerző-rendező ténylegesen Mezőkövesden forgatta a filmet, másrészt pedig a szereplők jelentős része statisztaként saját magát jelenítette meg saját öltözetében. Szintén Mezőkövesden forgatták a Hol van a kisködmön? című mesefilmet, jobbára ezt is amatőr szereplőkkel. E két „matyófilm", mint „viseleti képeskönyv" néprajzi sajátosságait Flórián Mária részletesen is elemezte. 202 Amikor Korda Sándor Hollywoodban a Sárga liliomot akarta megfilmesíteni, már az amerikai filmstúdióba rendelte a 200 matyó öltözetet Mezőkövesdről. 203 A stilizált matyó népviselet gyakori jelmez volt a népszínmüvekben, a népéletet megjelenítő színpadi játékokban is. Figyelemre méltó azonban, hogy a matyó népviselet a magyaros, népies miliő és karakterek jelzéseként még táncjátékokban, balettban, sőt revükben is fel-felbukkan jelmezként. A Színházi Élet 1925-ben tudósít arról, 204 hogy a párizsi Moulin Rouge rendezője, kosztüm- és díszlettervezője Mezőkövesdre is ellátogat, mert új revüjébe 2-3 magyar miliőjű képet akar beilleszteni. 1933-ban mutatták be a pesti Operában a Magyar ábrándok című táncjátékot, melyben Bordy Bella matyó menyasszony öltözetet viselt. 205 A polgári és úri divatban időről időre felerősödő magyaros öltözködési hullámokban is visszatérő és divatos elem volt a matyó viseletből és hímzésekből merített ötlet. Undi Mária már a század első éveiben tett közzé a Magyar Iparművészeiben olyan divatrajzokat, melyben a matyó népművészet elemei jelennek meg. 20 A világháborúk közötti évtizedekben divatlapok, női magazinok és színes újságok számtalan olyan modellt közöltek, melyet a matyó viselet és hímzés ihletett. 207 A szabás- és hímzésminta mellékleteket, a díszítő matyó hímzés szúrt sablonját megrendelhette az olvasó. A modellek skálája a strand- és nappali ruháktól az estélyi ruhákig, sőt a díszmagyarig terjedt, de nagyon kedvelt volt a farsangi szezon jelmezei között is a matyó népviselet. 1938-ban az Operaházban nagyszabású magyaros ruhabemutatót tartottak a kormányzóné részvételével, köztük matyó ihletésű modellekkel. A fővédnök így nyilatkozott a gáláról: „A ruha nagy propagandaeszköz. A népek internacionális nagy versenyében a faji és nemzeti stílus nagy előnyt jelent". 208 A magyaros öltözködési stílus legsikeresebb intézménye Tüdős Klára Pántlika Szalonja volt, amely elsősorban a felső tízezret és a művészköröket látta el magyaros exkluzív modellekkel. „Nekem dolgozott a fél ország népművésze" - emlékezett vissza Tüdős Klára. „Az osztrák dirndli mintájára magyar tájak viseletéből csináltam leegyszerűsített nyári ruhácskákat, melyeken a népi hímzés csak annyi volt, mint mazsola a kalácsban. A hímzést mindig az ősforrásnál csináltattam. Mezőkövesd, Tard és Szentistván hímezte a matyó rokolyáim díszét." 209 Flórián M., 1992. 3 Tóth Kálmán újságcikkgyüjteménye, IIOM NA 4680. és a filmbemutató plakátja (magántulajdon) 4 Színházi Élet, 1925. 33. sz. aug. 16-22. 5 Új Idők, 1933. dec. 17. 6 Vö. Geller K., 1982. 7 Különösen Farnady Ilonka ruhatervei között gyakori a matyó hatás. 8 Új Idők, 1938 húsvét 9 Tüdős Klárához lásd: Dízséry £., 1994.
