Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 1. „A festői, pávapompás matyó népviselet"
Szavazzuk meg: 1. Nem hagyjuk eredeti népviseletünket! 2. Pártoljuk a tehetségünkhöz mérten egyszerűsített, de a matyó jelleget megőrző ruhánkat! 3. Legalább vasár- és ünnepnap viseljük! Aki eljön, egy kis könyvet kap ajándékba." A viseletmentő mozgalmat anyagilag is igyekeztek támogatni, hiszen a községi elöljáróság 500 pengőt szavazott meg az ügy támogatására, az Országos Idegenforgalmi Hivatal pedig 500 pengőt ajánlott fel a gyerekek korozsmájának húsvéti felújítására, és hasonló összeget a legények öltözetére. Ám amikor 1937 kora tavaszán Jámbor László a segélyösszeg egy részét szétosztotta, egy asszony botrányos jelenetet rendezett, „legyalázta a népviseletet", s ezzel a többiek elhatározását is megingatta a viselet felújítására. 196 Az 1930-as években a kivetkőzés veszélye, a népviselet elhagyása hazafias rigmusokra is ragadtatta a viseletpártoló mozgalmat: „Nincs szebb, mint a népviselet/ örül aki látja/ maradj hű viseletedhez/ ne vágyakozz másra! Mezőkövesd matyó népe/ Magyarország híressége/ Saját hímzés a ruhája/ Csodálkozik aki látja. Matyó fiú viselete/ Szintén hímzéssel van tele/ Akik külföldről is jönnek/ A matyókban gyönyörködnek!" Az 1940-es évek elején az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal javaslatára ismét szerveztek népviseleti ruhadíjazást, de az érdeklődés mérsékelt volt, hatása sem volt érzékelhető. 197 A matyó népviselet a népcsoport híressé válásával, eredeti funkcióján túllépve, új mondanivalókat hordozva többarcúvá vált és a matyó mítosz elemévé emelkedett. A népviseletbe beöltözve készített emlékfotó a matyó idegenforgalom egyik állandó és kedvelt „szolgáltatása" volt. Szokássá vált azonban, hogy a helyi intelligencia és a polgári rétegek is készíttettek magukról matyó viseletbe beöltözött képet. A népviselet ugyanakkor már a század elejétől ún. reprezentatív ajándék funkciót is betöltött. A Mezőkövesdre látogató jeles vendégek örömmel fogadták vagy maguk is vásároltak ilyet. Egy japán úr pl. az 1920-as években a kisfiának korozsmát és teljes viseletet vásárolt. 198 A matyó népviselet eredeti funkciójától egyre távolabb kerülve a magyar identitás egyfajta kifejezőjeként, valamint a népi kultúra kiemelt elemeinek nemzeti jelképpé és mintegy magyar védjeggyé emelkedése következtében számos szituációban „kulturális idézetként" 199 is szolgált, a magyarság reprezentatív vizuális megjelenítésére. 1929-ben az Itáliában megrendezett magyar hónapról tudósítva a Nemzeti Újság ezt írja: 00 „A prefetto, a podesta, a comadan te del corpo d'armata társaságában egy szőkefejű, bájos fiatal magyar úriasszony, Thormandel Erna teljes matyó viseletben tündököl..." Amikor 1936-ban Londonban „Old Budapest" címmel magyar bált rendeztek, az esemény magyar karakterét szintén a matyósággal azonosították, hiszen a bál meghívóján és a plakátján is matyó viseletbe öltözött lány szerepelt, a rendezvényen részt vevő előkelő hölgyek is ez alkalomra tervezett matyó díszű estélyi ruhákat viseltek, s a Claridge Hotel igazgatójának kisfia matyó korozsmába öltözve mézeskalács szívvel köszöntötte a londoni polgármestert. 201 A matyó népviselet színpadi jelmezként, különböző művészeti műfajokban is a magyaros, népies figurák megjelenítésének kedvelt külső eszközévé vált. 196 Borsod, 1937. jan. 2. 1-2., márc. 14. 2-3. 197 Borsod, 1940. aug. 31. 3.; Mezőkövesdi Újság, 1940. aug. 31. 2., szept. 7. 2., szept. 21. 198 Tóth Kálmán újsággyüjteménye, HOM NA 4680. 199 Vö. Fejős Z., 1984. 200 Nemzeti Újság, 1929. május 3. 201 Pesti Hírlap, 1936. nov. 26.; Pesti Napló, 1936. nov. 26.
