Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

family is an outstanding piece. Realistic rendering, fine colour scheme and attractive psychological picture of personalities make this family portrait one of the outstanding works of master's oeuvre. Vé. I, 123. BORSOS JÓZSEF (1821-1883) GRÓF SZIRMAYISTVÁNNÉ KÉPMÁSA 1857. Olajjá, 34 x 28 cm. Jelzés: j. I. Borsos J 857 Ltsz. P.77.36. A veszprémi születésű művész a reformkor és a Bach-korszak legkitűnőbb arcképfestője. Tanulmányait Schöfft Józsefnél kezdte, majd két évet a bécsi akadémián töltött. 1842-ben Waldmüller magániskolájába iratkozott be. Hamarosan neves arcképfestővé vált, a bécsi polgárok és a magyar arisztokraták egyaránt megrendelői voltak. A modell beállításának eleganciája, a jellemzés komolysága és a csillogó virtuóz anyagfestés a legfőbb erényei. Számos életképet is festett, ezek a pesti nagypolgárság környezetét és élethelyzeteit ábrázolják szemkápráztató külsőségekkel. Legismertebb életképe a Lányok a bál után (1950. MNG). Magyar tárgyú festményei közül legjelentősebb az Alkony (MNG). 186l-ben művészi hitében megrendülve Pestre települt és Doctor Alberttel közösen fényképészeti műtermet tartottak fenn. Fényképei a magyar fotóművészet történetének kiemelkedő darabjai; portréi a modell beállításának tartózkodó szépségével és finom tónusaikkal ragadnak meg. Mint fényképész is népszerű volt, mégis élete végén kedvét vesztve vendéglőt nyitott a budai hegyvidéken. A Herman Ottó Múzeumban több műve látható. Egy miniatúraszerű aquarell portréja kitűnő rajztudását dicséri, míg kisméretű férfiarcképe fényképeinek világos tónusait és tárgyilagos felfogását idézi. Az itt reprodukált női arckép az 1850-es évek elején keletkezett, nemcsak stílusa, de a hölgy ruházata is erre utal. A kép a Levél (1851. MNG) című kompozícióval egy időben készülhetett, az anyagfestés jellege és az érzelgős fejtartás utal erre. A festmény a gróf Szirmay család birtokáról került dr. Petró Sándor birtokába. A még élő családtagok szerint gróf Szirmay Alfréd édesanyját, Szinyei Merse Matildot ábrázolja. A kisméretű kép jól reprezentálja Borsos festői erényeit, s a bécsi művészekkel, elsősorban Amerlinggel való stiláris rokonságát. Irodalom: Kopp 1931. JÓZSEF BORSOS: PORTRAIT OF A COUNTESS, MRS. ISTVÁN SZIRMAY (MARIE) Beside Barabás, József Borsos was the second most productive master of the Hungarian Biedermeier. His activity included mainly portrait and genre-painting. He spent most part of his life in Vienna, but his relationship with Hungary never broke. His art is characterised by rich colours, sensible depiction of materials, the love of splendour. His female portraits are dominated by special sophistication, idealisation. Vé.L. 124. THAN MÓR (1828-1899) BÚCSÚZKODÁS 1850 körül Olaj, vászon, 74 x 64 cm. Jelzés: nincs Ltsz. P. 77.202. A magyar nemzeti képzőművészet egyik jelentős szervezője és művelője volt Than Mór. Jogi tanulmányaival párhuzamosan rajzolni tanult Barabás Miklósnál. A szabadságharc idején 4 fiútestvérével együtt jelentkezett a honvédseregbe és számos vízfestményben, rajzban örökítette meg a magyar nép nagy küzdelmének eseményeit. Ezek miatt a munkái miatt 1849 után a rendőrség letartóztatta, és rövid börtönbüntetésre ítélték. Kiszabaduláa után beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Kari Rahl osztályába juthatott, és mesterének egyik legkedvesebb tanítványa lett. Bécsben alakult ki stílusa, amely a késő biedermeier naturalizmust az olasz művészetből kivonatolt klasszicizmussal ötvözi. Majd a romantika hatása alá került, amelynek drámai formáit Párizsban ismerte meg (Nyáry és Pekry kapitányok elfogatáa). Életképeket is festett. Eredményesen tevékenykedett a monumentális művészetek műfajában. Ö készítette a Nemzeti Múzeum lépcsőházát díszítő faliképek háromnegyed részét, továbbá a Vigadó pannőinak több - sajnos elpusztult - darabját. Egy időre Itáliába költözött. Néhány év múltán hazahívták, először a Nemzeti Múzeum képtárának, majd az Országos Képtár (Szépművészeti Múzeum) őrévé nevezték ki. A miskolci múzeumban Than több művét őrzik. Ezek közül a legfontosabb a Búcsúzkodás című életképe, amely összegzi fiatalkori szabadságharcos tárgyú rajzainak és vízfestményeinek törekvéseit. Than műve összehasonlítva kortárs életképfestőkével, jobban komponált, kevésbé