Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

194. ÁMOS IMRE (1907-1944) H/VBORÚ (LÓTETEM) 1944. Olaj, vászon, 59 x 79 cm. jelzés: b. I. Ámos 1944. Ltsz. 72.41. Arnos Imre a régebbi szentendrei művésztelep egyik kiemelkedő" személyisége. A budapesti Műegyetemen tanult, majd 1929-30 között Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1937-től kezdve nyaranta Szentendrén dolgozott. A rokon törekvésű Vajda Lajoshoz hasonlóan egy valóságfeletti szimbolikus művészet kialakítására tett kísérletet, amelyben Chagall hatása mellett a Gresham kör látásmódját adaptálta. A második világháború kitörésétől kezdve munkaszolgálatos volt. Állandó élménye volt a pusztulás látványa, a létbizonytalanság és az embertelen bánásmód. Még a halálának időpontját sem tudjuk, csak annyi biztos, hogy társaival együtt 1944 őszén átadták a németeknek. Legérettebb alkotásaiban háborús élményeit, a sorsára vonatkozó rémlátomásokat örökítette meg. Ilyen tárgyú rajzai és festményei apokaliptikus víziók, melyekben sorsérzése és halálfélelme egyetemessé szintetizálódik. Az életmű egyik csúcspontja a Háború című vászna, melyet monográfusa, Petényi Katalin „Lótetem" címmel szerepeltet 1981-ben kiadott művében. A kékes alaptónusú képen jellegzetes orosz építészeti motívumokkal formált szűk téren egy Pegazus-szerű ló haldoklik. Ez a motívum félreérthetetlen módon utal Picasso szabadságszimbólumára. A környezet formáinak expresszivitása fokozza a haláltáncszerű drámai hatást. Irodalom: Petényi 1982. IMRE ÁMOS: WAR Amos was a personality of individual voice in the Szentendre art colony. His main works - to which the one represented here also belongs show with a dramatic force the threatening danger of great phantom, the war chaos. 195. FERENCZY BÉNI (1890-1967) ARANYKOR 1959. Bronz, m: 47 cm. Jelzés: nincs Ltsz. P.,77.408. Ferenczy Károly fia, a faliszőnyeg-készítő Noémi ikertestvére, a közelmúlt magyar művészet egyik legkiválóbb alkotója. Szobrokon és érmeken kívül számos rajza, akvarellje ismeretes. Jelentősek művészetelméleti tanulmányai is. Művészi kiképzése Nagybányán kezdődött, ekkor elsősorban érmészettel foglalkozott. Ezután Firenzében, majd Münchenben tanult. 1911-től Párizsban élt, először Bourdelle, majd Archipenko növendéke volt. Korai műveiben a klasszicizáló szépségre való törekvés mellett a kubizmus hatása is érvényesül. A Tanácsköztársaság idején vállalt funkciói miatt emigrációba kényszerült. 12 évi bécsi tartózkodása után három évig Moszkvában dolgozott. Itt készítette első művész tárgyú érmeit. 1936-ban Budapesten telepedett le. Ekkor teljesedett ki stílusa. Új szobrai felületi finomságukkal, a mintázás lírai ihletésű gazdagságával és a szépségre való törekvésével új elemet hoztak a magyar művészetbe. Női aktok, portrék, fiúszobrok és érmek művészetének java termései. A gyulai Petőfi-szobor eredeti felfogásával, a Babits-síremlék lírai pátoszával ragad meg. A miskolci múzeumban őrzött Aranykor című szobra sajátos jellegű mozgásábrázolásának szép példája: egyben Ferenczy Béni hagyománytiszteletéről is vall. A modern szobrászat nyelvén akarja felidézni a reneszánsz elveszett derűjét, Donatello játékos puttóira emlékezve. A bonyolult téri kompozíció Ferenczy Béni gazdag leleményét és utánozhatatlan báját idézi. Az ugyancsak Miskolcon őrzött Bikaviadal című rajza a művész betegsége idején készült értékes munka. Irodalom: Szabó 1967.; Kontba 1981. BÉNI FERENCZY: GOLDEN AGE The sculpture of Béni Ferenczy followed the traditions of Classical art in the Hungarian fine art of the 20

th century. Listing his main works we can mention his sculptures depicting standing and playing boys, contrapposto sculptures among which an outstanding piece is the 'Golden age'.