Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET KIALAKULÁSA, A HERMAN OTTÓ MÚZEUM (1962-1973) A z 1962. július 1-jei dátum fontos a múzeum történetében. Ekkor jött létre a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet, amelynek központja a Herman Ottó Múzeum lett. Ekkor adta át a Művelődési Minisztérium az irányítása alatt álló múzeumokat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsának. A tanácsi fenntartású múzeumi szervezet a miskolci múzeum mellett a mezőkövesdi Matyó Múzeumot, a tokaji és a hejőkeresztúri helytörténeti gyűjteményeket, a széphalmi Kazinczy Mauzóleumot, a lillafüredi Hennán Ottó Emlékházat és a telkibányai Kerámia Múzeumot tömörítette magába. A szervezet 1966-ban a szendrői Festőháziu és 1969-ben a szerencsi helytörténeti gyűjteménnyé, bővült. A létrejött múzeumi szervezet vezetőjévé, megyei múzeumigazgatóvá Komáromy Józsefet nevezték ki. A vidéki egységek irányítását másodállású pedagógusok látták el. Mezőkövesden Dala József, Tokajban Pap Miklós, Hejőkeresztúron Pap Arzén, majd Szerencsen Angyal Béla lett a múzeumvezető. Az új múzeumi szervezet működtetését a Herman Ottó Múzeum biztosította. Az intézmény a megyei tanácstól kapta a költségvetését. A szakmai-tudományos tevékenység irányításán túl feladatkörébe tartozott a vidéki egységek kiállításainak kivitelezése, a műtárgyrestaurálás és a műtárgyak fotóztatásának végzése. I962 után alakították ki a Herman Ottó Múzeum restaurálóműhelyeit, és növelték a szakemberek számát. 1963-ban két, majd 1969től három restaurátor és eg) 7 fotós dolgozott az intézményben. A restaurátorok egyben kiállításrendezők is voltak. A megyei tanács által fenntartott múzeumi szervezeten kívül természetesen más közgyűjtemények is léteztek a megyében. A sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Emlékmúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjává vált. Ezzel eg) 7 időben a sárospataki közgyűjtemény gyűjtőterületét módosították. Megszűnt a gyűjtőtevékenysége a Bodrogközben és a Hegyközben. Az itteni múzeumi feladatkört a Herman Ottó Múzeum vette át, és ezáltal már teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjedő jogkörrel rendelkezett. A sárospataki és a monoki múzeumokon kívül még 5 közgyűjtemény létezett a megyei múzeumi szervezet mellett. Múzeumot tartottak fenn a nagyobb „szocialista üzemek". A diósgyőri Lenin Kohászati Művek a hámori Központi Kohászati Múzeumot, a Rudabányai Ércbányák a Rudabányai Ere és Asványmúzeumot, az Ózdi Kohászati Üzemek pedig az Ózdi Gyártörténeti Múzeumot működtette. Miskolc városa pedig létrehozta a Diósgyőri Vármúzeumot és a