Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

190. ABA-NOVAK VILMOS (1894-1941) LAURA (KÉK KALAPOS NŐ) 1930 Tempera, fa, 99 x 63 cm. Jelzés: b. I. Aba-Novák ltsz. P. 77.1. Művészetét sokféle tényező" alakította. Korai munkáin Uitz és Nemes Lampérth befolyása figyelhető meg. Erről vall a miskolci múzeum Nógrádi táj című olajképe. Később Szőnyi köréhez csatlakozott, ekkor készítette döbbenetes erejű rézkarcainak többségét. Elnyerte a római ösztöndíjat; a régi és a modern itáliai művészet hatására formálta ki érett stílusát. Hazatérve több ízben dolgozott Szolnokon, itt és Erdélyben festette bravúrosan egyszerű, groteszk felfogású és mozgalmas látnivalót kínáló népéletképeit. Több freskóművet is alkotott, melyek nagy részét 1945-ben lemeszelték. Fő művei, a jászszentandrási és a városmajori falképek azonban ma is láthatóak. A Herman Ottó Múzeumban őrzik három kisebb méretű életképe mellett egyik fő művét, a Laura című kompozícióját. A kép sikere a művészt a téma megismétlésére serkentette, de a változatok közül egyik sem éri el a Miskolcon lévő kép szépségét. A Laura a harmincas évek egyik jellegzetes típusát mutatja be. Modellje egy ismert színésznő volt. Aba-Novák, a temperatechnika virtuóza, bravúros ábrázolási fogásaival és atmoszférateremtő készségével kápráztatja el itt a nézőt. Irodalom: Supka 1966. VILMOS ABA-NOVÁK: LAURA Aba-Novák was an artist of great talent and a most demanded one between the two world wars. Fine arts experiences of his stay in Rome had a great impact on his eclectic painting. This female portrait painted during his stay in Italy reflects well his language of forms, world of colours. Vé. L. 191. DERKOVITS GYULA (1894-1934) PROLETÁRANYA (TERHES ANYA) 1933. Tempera, karion, 114 x 45 cm. Jelzés, f b. Derkovits Ltsz.PJ7.7Q. Derkovits korán jelentkező művészi tehetségét nem tudta idejekorán fejleszteni, mert asztalosmester apja arra kényszerítette, hogy fia is megtanulja a szakmát. 1918-tól kezdve vehetett részt rendszeres képzőművészeti oktatásban, szabadiskolában, Kernstok Károly vezetésével. Néhány hónap elég volt ahhoz, hogy önmagára találjon. Megismerte Merées, Cézanne és a kubizmus alakítási módját. 1930 körül Derkovits festésmódja lényegesen megváltozott. A keményebb formálást - mely az avantgardizmus egyes elemeinek átvételéből magyarázható - felváltotta a kolorisztikus, síkszerű festőiségre való törekvés. A művészettörténészek többsége ezt a jelenséget a Gresham kör művészeinek (főleg Bernáth Aurélnak) Derkovitsra tett hatásával magyarázza. Kétségtelen, hogy bizonyos rokonság fennáll, ám a különbségek továbbra is nagyok. Nem csupán eszmei, ideológiai különbözésről beszélhetünk, azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Derkovitsra ebben az időben az egyiptomi síkművészet alkotásai is befolyással voltak. Innen magyarázható a tiszta, határozott körvonalra való törekvése, és az a sajátossága, hogy a dekoratívan felfogott formákat nem analizálja, miként azt Bernáth Aurél teszi, hanem a lendületes sziluetteket különböző színes foltokkal modulálja. Művészetének utolsó periódusában Derkovits a középkori művészekhez hasonlóan ideálképeket festett a proletárokról: munkásokról, anyákról, mártírokról. A Proletár any a is ebbe a sorozatba tartozik. Megismétlődik a Derkovits-képeken gyakran előforduló női típus, az erő és a rendíthetetlenség hordozója: a figura szinte az egész képfelületet kitölti. Köpenye szétnyílik, ezáltal a drapéria szinte kultikus jellegűvé válik, úgy jelenik meg az asszony, mint az élet elpusztíthatatlan ősforrása, a jövő hírnöke. Irodalom: Korner 1971. GYULA DERKOVITS: PROLETARIAN DWELLING This self-taught artist is one of the greatest figures of the Hungarian art in the period between the two world wars. His oeuvre can be characterised by a significantly condense character of forms, passionate at-