Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

művészet jeles tárgyai. Ezt példázzák a Bükkalja jeles faragóközpontjában, Cserépfaluban készült példányok is. A csigatészta készítése Cserépfalun is elsősorban a lakodalomhoz kötődött. Kb. egy héttel az esküvő előtt, az erre a célra meghívott asszonyok összegyűltek a lakodalmas háznál, s elkészítették a nagy mennyiségű tésztát. Többen szövőszékbordán sodortak, de sokan használtak szépen faragott csigacsinálót is. Az apró eszközök zömét az 1910—30-as években készítették, elsősorban a míves famunkájáról híres Büdi-Mizser família tagjai. De a legények többsége meg tudta faragni ezt a tárgyat. Általában ajándék volt a lányok számára, melyért slingolt kendőt illett adni cserébe. Az ajándék jellegéről tanúskodik a tárgyakon lévő feliratokgazdagsága is. Cserépfalu, 1930-as évek Méret: h: 14,5 cm, sz: 6,5 cm. Ltsz. 83.107.2.1-2. A kép jobb felső részén látható tárgy keményfából faragott, s tulipánformát mintáz. A nyél szintén apró virágban záródik. A bordát vésett motívumok övezik. A nyélen cserépből kinövő virágtő, melyet egy-egy szív fog közre, az eszköz végén pedig rozmaringág és apró szív motívum. Cserépfalu, 1930 körül Méret: h: 18 cm, sz: 7 cm. Ltsz. 83.91.1. A bal szélső darabon a bordát szépen kivölgyelt, piros-zöld-kék színűre festett faragás övezi. A zárt kompozíció virágformát mintáz, a nyél piros tulipánban záródik. A „halbőrös" díszű szabad mezőben „EMLÉK" és „B" felirat. Cserépfalu, 1928. Méret: h: 13,5 cm, sz: 5 cm. Ltsz. 83.87.1.1-2. Keményfából készült, kisméretű eszköz. A virágkehelyre emlékeztető forma közepén elhelyezkedő bordát rovásdísz és piros-narancssárgakék festés díszíti. A tárgy közepén helyezkedik el a díszítményt uraló kereszt. Cserépfalu, 1930-as évek Méret: h: 13 cm, Sz. 6,5 cm. Ltsz. 83.108.1. A virágkelyhet formázó eszköz (elöl, középen elhelyezkedő) keményfából készült. Hornyolt dísze a virág sziromlevelét és szárát mintázza. A középen, mintegy önálló életet élve a kettős kompozícióban, nyolcszirmú virág. A borda felső végét nyolc darab, sablonnal beütött virágocska fogja közre. WHORLED-PASTE MAKERS The vvhoiied-paste maker was a famous utensil especially for the cookery of wedding breakfast, the general use of which had been shown by the pieces dated from the 18

,h century. The square-cut and still wet paste was twirled to a shape of ribbed cylinders by means of a tiny spool on the piece of a loom-reed or on the Hat surface of a tool shaped directly for this purpose. These tiny tools are exquisitely fashioned, being rich in ornament and can be considered as outstanding objects of folk art. This is exemplified by a set of specimen made in village Cserépfalu, the prominent center of wood-carving in the Bükkalja Region/Northern Hungary in the Mountain Bükk. V. Gy. 186. NAGYBUNDA Mezőkövesd, 1920 körül Méret: h: 150 cm. Ltsz. 80.19.1. A bokáig érő hosszúságú, palástszerű ujjatlan bunda fehér báránybőrből készült, fekete gyapjúszállal hímezve. A bunda 8 szabott részből áll: 1 vállbőr, 2 válltányér, 2 eleje, 1 hátsóbőr és 2 oldalbőr alkotja. A szabást, szerkezetet követi és hangsúlyozza a virágozásnak nevezett díszítés is. A díszítményt egyszerű motívumok, virágelemek és levelek változatos variációi alkotják. A bunda felső részén, a vállbőrön és az ehhez kétoldalt kapcsolódó válltányéron a legdúsabb a hímzés. A vállrész jó szabása és tartóssága a jó bunda lényege, hiszen ez tartja a nem csekély súlyt. A vállrész és az alsó bundarész összedolgozását keresztkötésnek nevezik, ez tagolja a díszítést is, ennek vonalában a kompozíció oldódik. Az aljabőrök enyhén trapéz alakúak, számuk meghatározza a bunda bőségét. Az aljabőrök egymással való összedolgozási vonalát erisztéknek nevezik, ezt általában lefelé futó levélsor hangsúlyozza. A bunda alján körben keskeny folyókás mintasor zárja a díszítést, ehhez pedig a színes bőrcsíkok összedolgozásából nyert csipkézés csatlakozik. A bunda zárásához egy nagy makk alakú gombot használtak a nyaknál, s belülről két kézzel összefogta a viselője. Gallérja fekete rövid szőrű kisbárány bőréből készült. A dél-borsodi Bükkalján nagy hagyománya volt a szűcsmesterségnek. Bükkábrányban, Mezőkeresztesen, Gelejen, Mezőkövesden jelentős paraszti szűcsipar virágzott, elsősorban a színes viseletükről híres matyók igényeinek, de emellett a környék szükségleteinek ellátására is. A