Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

fighting in the front. This picture was inspired by one of his war experiences. Vé. L. 178. GULÁCSY LAJOS (1883-1932) FELLÁZADT JÁTÉKSZEREK 1916-18. Olaj, karton, 76x57 cm. jelzés: nincs Ltsz. P.77.140. Gulácsy Lajos a magyar szecesszió korának egyik legnagyobb alakja. Munkásságának mozgatóereje az az elementáris nosztalgia, mely távoli tájak, történelmi szituációk, átszellemített életérzés felé tereli. Gulácsy az emberi lélek mélyén szunnyadó álmokat, elnyomott érzéseket, mesevilágot fejezi ki gyermeki hittel és őszinteséggel. Művészete a modern irányzatokkal, elsősorban a szürrealizmussal sok ponton találkozik. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede nagy mesterségbeli felkészülésre serkentő osztályán kezdte tanulmányait, majd Rómában, Firenzében és Párizsban kereste a továbbképzés lehetőségeit. Számos festményen kívül illusztrációkat, színpadi díszleteket is készített. Az első világháború kitörése annyira felkavarta érzékeny, sokat próbált idegrendszerét, hogy ideggyógyintézeti kezelésre szorult. Haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben ápolták; betegsége elején számos képet festett. A súlyos idegbetegséggel küzdő művész a háború idején több régebbi a rokokó világától inspirált - művét feldarabolta vag)' átfestette. Ezekben az átalakításokban jól kimutathatók azok az újszerű vonások, melyek az expresszionista, a futurista törekvések hatását jelzik; s számos olyan jellegzetesség is, amely a szürrealizmus egyik előfutárává avatja Gulácsyt. E művek közé sorolható a Fellázadt játékszerek. Szíj Béla a következőket írta róla: a képen „kisebb és nagyobb figurák, elsősorban nők láthatók ruhátlanul, vagy alig fölismerhető ruházatban állnak. Leginkább torz arcuk és üvöltésre nyíló szájuk vonja magára a szemlélő figyelmét. .. A képmező nagy részét világosszürke csíkok járják át, mintha ezek jeleznék a művészben feszülő indulatáram cikázását, ezenkívül mintha segítenék a képlélület összefogását. Ha tényleg játékszerekre gondolt, akkor valószínű szimbolikusan értette azt, a kegyetlen sors kezébe került emberekről, a sors játékszereiről lehetett szó, akik Goya rémlátomásait is elénk idéző módon lázadnak fel az őket bilincsben tartó démoni erők ellen. Fontos emléke ez az életműnek. Minden részletében megőriz valamit, valamit a régebbi (betegség előtti) képeken látható alkotói sajátosságokból, és megmutatja a személyiségváltozás következtében kialakult új vonáokat is." Irodalom: Szíj 1979. LAJOS GULÁCSY: REVOLTING TOYS Lajos Gulácsy is a very special, autonomous personality of the Hungarian painting. For long years he lived in Italy. In a number of his works he depicted his nostalgia towards the idealised world of Renaissance. His main pieces express a kind of a dream world. 'Revolting toys' is a chaotic vision of the artist in the process of increasing insanity. Vé. L. 179. NAGY ISTVÁN (1873-1937) TÉLI TÁJ 1920 körül Papír, pasztell, 480 x 650 cm. Jelzés: j. I. Nagy István Ltsz. 70.201. Nagy István a 20. század eleji magyar művészet egyik kiemelkedő személyisége. Nem csatlakozott a nagybányai festészethez és nem vett részt má plein-air festő művésztelepi mozgalmakban sem. Mindvégig a maga útját járta; csak barátaival: Egry Józseffel és Medgyessy Ferenccel érzett közösséget. Az erdélyi születésű művészt homokmégyi tanító korában fedezték fel, majd Budapesten, Münchenben, Párizsban és Itáliában végzett művészeti tanulmányokat. Kezdetben olajjal festett: ilyen a miskolci múzeumban lévő Tanya című képe is, melyen már jól kiviláglik szerkesztő summázó alakításra való hajlama. 1920 körül teljesedett ki művészete. Kezdetben a Székelyföldön, majd a hasonló tájképi elemeket kínáló Bakony-vidéken dolgozott. Ezután Koszta József társaságában Szentesen festett, ezt követte kecskeméti tartózkodása. Nagy István a redukált formákkal építkező realista művészet képviselője. Mesteri portrék, feszes ritmusú, tömör felfogáú tájképek jellemzik munkáságát. Nagy hatásai volt Barcsay Jenőre és a hódmezővásárhelyi iskolára is. A Herman Ottó Múzeum Téli tája. a Bakonyban készült. A kevés színnel alakított képet a formák leegyszerűsítése útján nyert egyszerű elemekből felépített sajátos formai ritmika jellemzi. Irodalom: Solymár 1974.