Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

GUSZTÁV KELETY: TÁTRA LANDSCAPE (TARPATAKA FALLS) This painting depicting the falls in the Tátra Mountains is an outstanding piece of the Hungarian Romantic landscape painting. Kelety's progressive art later became academic under the impact of Munich. He was one of the most influential art politicians of the second half of the 19

,h century, an important organiser of the Hungarian art life. Vé. L. 132. LIGETI ANTAL (1823-1890) TÁJKÉP MÉNESSEL 1868. Olaj, vászon, 101 x 150 cm. jelzés: j. I. Ligeti A. 1868 Ltsz. 6338. Ligeti eme bensőséges alkotásával azon művészek sorába illeszkedik, akik a magyar táj-portrét, mint ikonográfiát teremtették meg. A nemzeti identitátudattal foglalkozó korban a klasszicizáló történelmi tájképek és az orientizáló szellemű művek születéséhez megvolt minden ideológiai alap. A szabadságharc Ligeti pályáját kettétörte és meghatározta. A nagykárolyi születésű művész, eredeti nevén (Hekler) Sopronban portrékat festett, majd pártfogói segítséggel Itáliába került, később Közel-Keletre utazott. A tájfestészettel id. Markó Károly közelében ismerkedett meg, akit a Firenze melletti Villa l'Appeggiben meglátogatott. 1857-től már itthon működik, s komoly közéleti munkát folytat a hazai képzőművészet fellendítése érdekében. (Személyét tisztelet övezi úgy is, mint Munkácsy tehetségének korai felismerőjét.) A gyorsan keresetté vált művész Tájkép ménessel című, nagyméretű alkotása - különös tekintettel az aprólékos részletmegoldásokra - arra enged következtetni, hogy azt gondos előtanulmányok után festette, talán megrendelői mcgbízára. A kép eredete is e sejtésünket igazolja, bár a párában feloldódó hegykoszorú topográfiai azonosítása szinte lehetetlen, mégis feltételezhető, hogy a látványt a Mészöly Géza által művészileg felfedezett Bodrogköz szolgáltatta a lenyűgöző látványt nyújtó Sátoros hegyekkel. Ligeti az akadémiákon tanított tájképi koncepció szerint dolgozott. Az ismeretlen eredetű, talán a felhők által árnyékos előtér kivilágosodik, s a középtérbe helyezi el az attribútumszerű motívumokat: legelésző lovak, gémeskút, csikós, - s kissé megemelt nézőpont segítségével egy falucska temploma mellett idealizált, alföldi téglavár látszik. A finoman megfestett háttér a párában oldódik fel. Az aprólékos kidolgozá ellenére a mű összefogott marad, s a mindenkori képtárrendezéskor elegáns ellenpontként állítható szembe Kelety Gusztáv Tátrai tájképével. Irodalom: Rapaics 1938ANTAL LIGETI: LANDSCAPE WITH A STUD Ligeti's landscape painting originates from the style of the great predecessor Károly Markó Senior, however, on his certain works - as on the picture in question - the idealistic tendency takes second place and his realistic attitude starts to dominate. G. G. 133. TELEPY K\ROLY (1828-1906) FELVIDÉKI TÁJ Fa, olaj, 17 x21 cm. Jelzés: k. L: Telepy K. Ltsz. 93.29A művész, mint apja is, Telepy György (1794-1885) fontos szerepet vállalt régiónk művészeti felvirágoztatáában. Az idősebb Telepy országos hírű színházi szakemberként írt és fordított, vezetett társulatokat, sőt tervei alapul szolgáltak a Pesti Magyar Színház megépítéséhez. Azt, hogy konkrét tájképet, mint díszletet és függönyt festett, már csak viszszaemlékezésekből tudjuk, de több ránk marad táblaképe közül a legizgalmasabbak egyike, amit az 1878-as nagy miskolci árvízről festett. Telepy György fiát a festőmesterség elsajátítására Nagyszebenbe, kedves tanítványához, Barabá Miklóshoz adta. Telepy Károly fiatalon, az 1849es sorsforduló után a Bükkben bujdokolt, ahol ekkor Jókai is menedéket talált. (Az írót bajor hegyivadáz öltözékben meg is örökítette.) Tanulmányait később Münchenben és a velencei akadémián tökéletesítette. Művei bizonyítják: megfordult Itáliában id. Markó Károlynál is, de a támogatá megvonása után hamarosan hazakényszerült. Kazinczy népszerűsítette hazánkban azt az eszményt, hogy a művészeteknek a „szent helyekkel" kell foglalkoznia. Telepy 1860-ban örökítette meg a Diósgyőri várat, mint az elárvult történelmi helyszínt, amit népi életképi jelenettel - a forrástónál sulykoló asszonyokkal - tett romantikussá. A folyton utazó tájképfestő művészt nem mindig a magasztos gondolatokkal teli várképek kötötték le, hanem az intim hang-