Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

special order, that is why there is usually an inscription on their side. The objects represented here come from Mezőcsát, the most significant pottery centre of Borsod. Sz.J. 130. IZSÓ MIKLÓS (1831-1875) TÁNCOLÓ PARASZTOK (VI, IX) 1867. MNG 3375 és 3369 sz. terrakottáiról készült első bronzöntvény (GyőrfiS. 1993.) Méret: m: 25 cm. Ltsz. 93-85.; 93-86 A magyar nemzeti szobrászatot európai rangra emelő művész a Borsod megyei Disznóshorvátiban (Izsófalva) született. A szabadságeszmék iránti fogékonyságát a miskolci és a sárospataki kollégiumban szerezte, első művészi stúdiumait Rimaszombatban, Ferenczy István irányítása mellett végezte. Bécsben Hans Gasser műtermében dolgozott, a müncheni akadémián pedig Max Wittmann osztályán tanult. A hazai élmények és vázlatok nyomán itt készült el 1862-ben máig legismertebb, szimbolikus erejű művével: a Búsuló juhásszal Már ekkor foglalkozik a „Magyar táncos" témával, amihez rövid élete során mindig szeretettel vissza-visszatért. Egy évtized választja el egymástól a reánk maradt 15 darabos ciklus példányait, de minden bizonnyal azok együvé tartoznak, s a verbunk lépésszólamaival felelgetnek egymásnak. Izsó maga is kitűnő táncos volt, s az önkifejezés örömével azonosulva mintázta meg hol az agyagot taposó cigányokat Debrecenben, miközben Csokonai szobrán dolgoztak, hol pedig visszaemlékezvén a toborzó huszárok délceg mozgására. Fülep Lajos ismerte fel az apró terrakották valóságos értékét, azt, hogy egy figurán belül megjelenő tériség szobrászi élményét ötvözte Izsó a hellén művészet kontraposzt elvével. Nemzeti érzülete hozzáegítette a magyar típus megteremtéséhez, ami nem a külsőségekben ölt testet, hanem a habitus felismerésében és annak plasztikussá tételében. E művek, melyek csak Európa legjobb alkotásaival mérhetők össze, s ugyanolyan egyetemes értéket képviselnek mint Arany, Petőfi vagy Liszt művei - csak a legutóbbi időben készültek el abból a „végleges" művészi anyagból (bronz), melyből a szerző eredetileg megálmodta őket. Irodalom: Soós 1964.; Goda 1993. MIKLÓS IZSÓ: DANCING PEASANTS Izsó was the father of the Hungarian Romantic sculpture, an artist of wide recognition. Bis sculptures move toward all directions, they need space. They express a wish for freedom, happiness or mourning. Izsó was working for long years on his series depicting dancing peasants. Bronze casts were made in 1993 from the terracotta originals kept in the Hungarian National Gallery. This is how these two pieces got into our museum's collection, making it more complete from the aspect of representation the history of the Hungarian sculpture. G.G. 131. KELETY GUSZTÁV (1834-1902) TÁTRAI TÁJ VÍZESÉSSEL (A TARPATAKI VÍZESÉS) I860 körül Olaj, vászon, 126x 105 cm jelzés: j. I. Keleti Ltsz. P. 77.217. Kelety Gusztáv egyike a 19- századi magvar képzőművészet legfontosabb személyiségeinek. Nemcsak mint a romantikus festészet egyik jelentős képviselője, hanem a magyar művészeti közélet kiemelkedő egyénisége, a képzőművészeti főiskola szervezetének és programjának kialakítója, 30 éven át főigazgatója, továbbá a magyar kritikai irodalom egyik legjelentősebb és legkövetkezetesebb művelője. Apja festő volt és talán az ő hatására hagyta abba jogi tanulmányait és iratkozott be a bécsi, majd a müncheni akadémiára. Főműve a Száműzött parkja a 17. századi holland tájképfestészet romantizáló irányzatát szintetizálja korának naturalizmusával. Müncheni tanultsága ellenére a barbizoni festők anyagszerűségre törekvő felfogáa is hatott rá. Töprengő, gondolkodó művész volt: emiatt tudott olyan tartalmat kifejezni a tájképével, ami a 19- században általában már nem szokáos. Má művein azonban hiányzik ez a fajta kifejező erő. Kedveli a precíz megjelenítést, a látványos felépítést. A Tarpataki vízesés című festményén a 17. századi holland festményeket követi: a természet örök változását, pusztuláát, a magasság és a mélység közötti feszültséget fejezi ki. Keletynek ez a képe szinte előzménye Csontváry mindent egybefoglalni akaró tájképeinek. A mű fagyos atmoszférája, dermedt fensége Caspar David Friedrich festészetének ismeretét is feltételezi. Irodalom: Kelety 1910.: Szabó 1985.