Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
térkitöltés úgy kívánta, megkettőzték Ábrahám lábát, sőt magát Izsákot is. A szimmetriára törekvés, a tükörképszerű ábrázolás következtében maguk a feliratok is átfordítódtak, s eredeti értelmüket vesztve az ABRAHAM és IZAK-ból MAHARBA és KAZI lett. Irodalom: Fél-Hofer 1966, FILET LACE SHEET DECORATION The Biblical scene depicting the sacrifice by Abraham was made on a thin white linen cloth with solid stitches. Filet lace became widely spread in Hungary from the 14 th century. In the 18 1 ' 1 centuiy it gradually disappeared from the aristocratic and noble costumes, while its technique and some motifs were continued by the folk-art. F. M. 102. SZÉKTÁMLA Bükk hévség, 1820. Méret: m: 45 cm, sz: 28 cm. Ltsz. 53-6.18.1. A becsapolt lábú, deszkatámlás székek Kelet-Európa-szerte használatosak a parasztság körében. Legszembetűnőbb, változatos formájú és igen gyakran díszített részük a háttámla. A szomszédos népeknél - csakúgy mint nálunk - a rendkívül változatos támlaformák jól köthetőek néprajzi csoportokhoz, lokális népművészeti stílushoz. Az ilyen - képünkön bemutatott - szív alakú, s szív kivágatú háttámlaformák ismertek az egész magyar nyelvterületen, általánosak Északkelet-Magyarország paraszti lakásbelsőjében éppen úgy, mint a vidéki kúriákban, udvarházakban. Egyszerűbb változatait a Bükk vidékének, különösen a Déli-Bükk falvainak faragó parasztjai készítették, míg bonyolultabb, az általunk kiválasztott példányhoz hasonló igényes darabokat a gömöri, illetve a miskolci asztalosok műhelyeiből ismerünk. Az itt látható széktámla példázza az átmenetet a polgári és a paraszti tárgyi kultúra, illetve ízlés között. Ilyen szempontból hasonló a paraszti vászonhímzések körében ismert ún. „úrihímzések" csoportjához. A dús - bár feltűnően fegyelmezetten komponált - díszítmény a hátlap szív formájához igazodik, bár annak határait az ívek találkozási pontjain szinte szétfeszítik, s egy-egy önállósult motívum áttöri a főforma körvonalát. A plasztikus, domború faragás - a hagyományos népművészet-kutatásban a reneszánsz késői, népi adaptációjának tekintett - ún. „olasz korsó" formából kiindulva növényi ornamentikával borítja be az egész területet, harmonikusan foglalva magába a szív alakú áttörést. Ez utóbbi motívum azonban nemcsak díszítő funkciójú, hanem - a két oldalsó ívpárral együtt - a bútordarab emelésére, mozgatására is szolgál. A díszítmény alatt medalion motívumra emlékeztető keretben, s a növényi díszítésben azonos stílusban kialakított datálá olvasható: AN1820NO. (A latin datálá kisnemesi megrendelőt és iskolázott mestert sejtet.) Az ilyen mértékben díszített székek helye mind paraszti, mind vidéki kisnemesi használatban az első vagy tisztaszobában, illetve a szalonban volt, ahol a család reprezentatív és rituális rendeltetésű tárgyaival egységet alkotott, s csak ünnepi alkalmakkor került használatba: rendszerint a házigazda, vagy a vendégek ülőhelyeként. Az elhelyezésnek ez a módja, s az erőteljes díszítés - amely az eredeti funkcióra: a hát megtámasztáára csaknem alkalmatlan - mutatja e széknek, s a hagyományok által hozzárendelt további berendezési tárgyaknak kifejezetten rangjelző szerepét. CHAIR-BACK In East Europe chairs with backs and jointed legs were generally spread in peasant homes. The chair-back represented here is a good example for the transition between the peasant and citizen household culture. K. E. 103. DONÁT JÁNOS (1744-1830) FÉRFI TERVRAJZZAL (ÉPÍTÉSZ PORTRÉJA) 1823 Olaj, vászon, 78x62 cm. Jelzés: j. I: „Donát academicus Viennensis pinxit 1823. " Ltsz. P.77.80. 1810-ben a mester Pestre költözött és húsz éven át fontos tényezője lett a város képzőművészeti életének. (Adatok híján, korábbi, ausztriai munkásága nem ismeretes, csupán annyi állapítható meg, hogy a késő barokk stílust felcserélte a klasszicizáló felfogással.) Magyarországon készült portréi elütnek a korabeli osztrák festők stílusától, fegyelmezettebb, nagyvonalúbb ábrázolámód jellemzi. A fénylő színeket, az anyagszerű ábrázolást alárendeli a kép összhatáának. A képtár portréja valószínűleg egy építészt örökít meg, erre utal az alak kezében tartott tervrajz. A nagyvonalúan megfestett ruházat láttán fel-
