Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
remekmű a hazai empire stílus minden jellegzetességét magán viseli. A tárgy szempontjából másodlagos kompozíciós elemként jelentkezik az óra, amely az építmény belső szerkezetében helyezkedik el. Az óratok maga empire architektúrát imitál, melyen az architekturális felépítményen belül a figurális elemek dominálnak. A földszinti rész, amely a sétáló számára kiképzett idekulából és két lapos szoborfülkéből áll, a tárgy legdekoratívabb része. A politúrozott fa felületét aranyozott bronzveretek és domborművek díszítik. Az óra ingája - mely a tükrös edikulában mozog - aranyozott öntött bronzból készült és a lebegő Cerest ábrázolja. Az edikula bejáratánál szimbolikus jelentésű, fekete testű, félig aranyozott drapériával burkolt félalakok láthatók. Az előreugró két oldaltagozat lapos fülkéjében fejükön gyümölcsöskosarat tartó fekete testű egzotikus figurák. Az edikula timpanonjában klasszicizáló palmettadísz. Az általa határolt szabad mezőben lebegő angyalfigurák láthatók. Kaláz- és koszorúmotívumokkal keretezett a számlap kerek mezője. A felépítmény négyzetes homlokzata által határolt sarkokat koszorú- és kalázmotívumokból komponált ornamentika ékesíti. A kompozíció csúcsán a kor kedvelt sasmotívuma, az oldalszárnyak párkányain egy-egy stilizált oroszlán látható. Az óraépítmény architekturális illúzióját fokozza a négy íves lépcsőtagozat. A bútorművészet kelléktárából pedig az apró pogácsalábakat használta fel a rendkívül míves időmérőeszköz készítője. irodalom: Szendrei 1890. TABLE CLOCK The start of clock industry in Miskolc can be put to the beginning of the 19" century, when German craftsmen settled in the town. Jakab Hirschabeck, the master who made this standing clock, came from Thuringia. This masterpiece shows all the features of the Hungarian Empire style. V. L. 99PINCETOKBA VALÓ PALACKOK Bakonyi huta, 1818. Méret: 1: m: 26cm, 2: m: 26,7 cm. Ltsz. 82.2.1.; 82.2.2. A két pincetokba való palack a Herman Ottó Múzeum üveggyűjteményének egyik legszebb dunántúli tárgyegyüttese. A bal oldali palack homloklapján stilizált koszorú által közrefogott ovális mezőben kehely, fölötte stilizált ostya látható. A kehelyből egyik oldalon szőlőág, a másikon kalászcsokor, mint a kenyérre és borra utaló eucharisztikus szimbólum hajlik ki. A jobb oldali palackon az előbb leírt mustra ismétlődik, míg a másik oldalán könnyedén fogalmazott ág, madármotívum van, stilizált fa és egyéb növényi ornamentika látható. Feltehetően ez a madármotívum is szakrális jelentőségű, mert feje fölött félkörből induló, sugaras dicsfény látható. Mindkét palack a klasszikus magyar barokk iparművészet jellegzetes tárgya, melyben a különböző jelentéstartalmú szimbolikus rétegek egymába csúsznak, egymát fedik. Az üvegtárgyak konkrét készítési helyének meghatározáára a rajtuk látható 1818-as évszámok nyújtanak segítséget. A 18. században hat üveghuta működött a Bakony erdőségeiben, míg korábban a Batthyány családnak volt üveghutája. A bakonyi üveghuták részben a veszprémi püspökség, részben pedig a Zichy és az Eszterházy családok birtokán üzemeltek. Az üvegpalackok datálása idején csak a somhegyi üveghuta dolgozott, amely 1815-ben kezdte, és 1859-ben szüntette meg működését. A másik jelentős bakonyi üveghuta, az urkúti üzem 1781-1824 között létezett. így minden valószínűség szerint a bemutatott pincetokba való palackok a híres somhegyi üveghutában készülhettek, amely népies munkáiról volt nevezetes és szinte az egész Dunántúlon elismert. irodalom: Vajkai 1944.; Éri 1966.; Veres 1989 WINE-BIN In the Hungarian wine producing regions there was a custom of keeping a so called wine-bin, a box divided into sections. Prismatic bottles were put into the sections, the so called flasks made for wine-bins. In Hungary the nicest, engraved flasks for wine-bin were produced in the glass-works of the Bakony Mountains. Glass-works in Bakony were functioning at the beginning of the 19 th centuiy and their products became popular mainly because of the artistic engravings. V. L. 100. KORSÓ OPÁLÜVEGSZÁLAS DÍSZÍTÉSSEL Zempléni üveghuta, Regéc, 19. század eleje Méret: m: 34,4 cm. Ltsz. 77.235.1. II. Rákóczi Ferenc I698. február 28-án alapította az első üveghutát a Zempléni-hegységben, a regééi uradalomban. Az üvegkészítés a kis
