Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

30. BRONZ TORQUES Kelta Lelőhely: Muhi-Kocsmadomb Méret: átmérő: 14 cm. Ltsz. 73-40.2. Az ovális alakú, kerek átmetszetű, vége pecsétlős torquesl két bronzfibulával (biztosítótű őse) együtt találták. A fibulák visszahajló lába stilizált madárfejet mutat. Ugyanezen a csontvázon díszített bronz kar- és lábpereceket is megfigyeltünk. A kelták szerették a tarka, csíkos és kockás anyagokat, ruhájukat fibulával tűzték össze. Az ékszereket a készítő ötvösök olykor korall- vagy zománcbetétet is alkalmaztak. Vitézkötéses fibulát ismerünk Bodroghalomról, plasztikus hólyagmintával, csigavonallal díszítettet Kistokajból, sima, egyszerű vonalú fibulapárt Radostyánból. A fibulák alakja változó, divat jellegű, ezért az egyes sírok, temetők korának meghatározásánál döntő jelentőségük van. Irodalom: B. Hellebrandl 199-í.: B. Hellebrandl é. n. BRONZE TORQUE This bronze torque was found in the Scythian-Celtic cemetery of MuhiKocsmadomb, in a rich burial. There were 2 bronze fibulas, bracelets and foot decorations beside the skeleton. We know one more torque (iron) from our region, that was found in Sajószentpéter, also in an inhumation grave. B. H. M. 31. AUGUSTUS AUREUS. LUGDUNUM Róma, Kr. e. 15-12. Ltsz. 81/334. Előlap: DM.F-AVGVSTVS; jobbra néző fej. Hátlap: jobbra tartó, fejét leszegező bika, a szelvényben: IMP.X Az ókor másik nagy pénzverő hatalma Róma volt. Míg a görög pénzverés nemesfémmel - elektron, arany, ezüst - indult, a római pénzverés elsőként nagy alakú bronzokat, „ass signatum"-okat, „aes grave"-kat készített. E korai korszakból 3 db sextans aes grave-je (1/6 as, 1 as = 327 g) van múzeumunknak. A köztársaság hozta meg Róma számára a nemesfémpénzverést, amelyből mintegy negyedezer található a gyűjteményben. A császárkor pénzverése tagoltabb volt; aranyak (aureus, arany quinar), ezüstök (dénár és a 3- századtól misfél dénár értékű antoninianus), különböző súlyú bronzpénzek (sestertius, dupondius, as stb.) kerültek kiverésre. Köztársasági pénzek alig jutottak el a Kárpát-medencébe, de csiszárkoriak, főleg Nérótól (54-68) kezdve tömegesen fordulnak elő. Leginkább a hajdani római Pannónia (mai Dunántúl) provincia területén, de eljutottak a provincián kívüli „barbár" népekhez is. A miskolci múzeum római gyűjteményének néhány aranyán kívül közel félezer denára, majd 200 antoninianusa, mintegy 250 nagybronza és 400 kisbronza elsősorban nem helyi lelőhelyű anyag. Irodalom: BMC 457. AUGUSTUS' AUREUS FROM LUGDUNUM First, Roman mint workshops made large bronze coins. It was the Republic that introduced coins from precious metals. We hardly know any Republican coins in the Carpathian basin, but Imperial ones reached our territory in a large number. The majority of the collection of the Miskolc museum is not local material. G. I. 32. ARANYFIBULA, BOROSTYÁNGYÖNGYÖK Szarmata Lelőhely: Ároktő Méret: 5,3 cm. Ltsz. 93-28.1-2. A szarmaták időszámításunk kezdete körül szállták meg az Alföldet. Maga a név gyűjtőnév: iráni nyelvű lovaspásztor törzseket foglal magábx A dél-orosz sztyeppéken már ideérkezésük előtt jelentős szerepet játszottak: az Al-Dunán átkelő félelmetes lovasaikat a Tomiba (Constanza) száműzött Ovidius is gyakran látta, különösen mérgezett nyilaikat emlegette verseiben rettegve. Jazig törzsüket valószínűleg a rómaiak hívták be a Duna-Tisza közére, akik azonban nem sokáig bizonyultak jó szomszédoknak: roxolán nevű másik törzsükkel együtt dühödt támadások sorát intézték Pannónia ellen. Traianus császár a dákok legyőzésével, és az erdélyi Dácia provincia megalapításával két tűz közé szorította őket. Elvágta az utat a déloroszországi rokonokhoz, és elvágta a (Fekete-tenger) Pontus-vidékre