Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

Mellékletei között felsorolhatunk korongolt és korongolatlan urnákat, tálakat, fazekakat, kis bögrét, vasfibulát, vaskést, bronz karperecet. A lelet érdekessége, hogy a Takta mentén kiemelkedő dombon volt, a leletbejelentés után, 1981-ben tárta fel a szerző. 1983-ban végzett módszeres ásatás során több kelta sír nem került elő. Irodalom: B. Hellebrandt 1989a 33-51.; B. Hellebrandt 1989b 439-461. KANTHAROS WITH A RAM HEAD The clay vessél decorated with a ram head was found in Csobaj as a grave-article of a cremation burial. At the ends of its ribbon handles there are ram heads bending inside. A special feature of the wheel­made vessel is its decoration inside a square shaped frame. .All together there were 12 vessels in the grave - both wheel- and hand-made pieces - and an iron fibula, a knife and a bronze bracelet. The grave was found in 1981 on a hill by the river Takta. It was a single burial, during the excavation in 1983, no more graves have been found. B. II. M. 27. KELTA TETRADRACHMA, PIIILIPPEUS UTÁNZAT Kr. e. 2. század Lelőhely: Alsó-Szuha Ltsz. 1929119. Előlap: jobbra néző Zeus-fej. Hátlap: jobbra tartó lovas. A Kárpát­medence első pénzt verő népe a kelta volt. A Kr. e. 4. században köl­töztek ide, és már kezdettől fogva a Balkán felé terjeszkedtek, illetve Macedónia szolgálatába léptek. Itt zsoldjukat tetradrachmákban kap­ták. A macedón pénzverés megszűnése után a kelták Nagy Sándor ve­reteit, thasosi pénzeket, de leggyakrabban II. Fülöp tetradrachmáit utánozták, amelyeket philippeusoknak is neveznek. A Kárpát-medencében több kelta törzs élt, Borsod vidékén a kotinusok. Mindegyik törzs vert pénzt, amelyek egymástól - az alapmotívum: Ze­usz, illetve lovas megtartása mellett - különböztek. Kelta éremleletek ritkán, de előfordulnak Magyarországon is. Ennek ellenére - a Magyar Nemzeti Múzeum, Európa egyik legjobb kelta éremgyűjteményén kívül ­a magyar múzeumok közül kevesen dicsekedhetnek e „barbár" vére­tekkel. A Herman Ottó Múzeum 58 db-os kelta gyűjteménye országos viszonylatban páratlan. Növeli e gyűjtemény értékét, hogy több pél­dánynak ismeretes a lelőhelye is, éppen e vidékről. Irodalom: Dessewffy /200. CELTIC TETRADRACHMA, IMITATION OF A PIIILIPPEUS In the Carpathian basin the Celts were the first to mint coins. They ar­rived from the west in the 4th century BC and then expanded toward the Balkans. At that time they were serving to Macedonians as merce­naries and received their fee in tetradrachmas. After the cease of the Macedonian money circulation, Celts imitated the mints of Alexander the Great, the money of Thasos and most frequently - Philippos II's tetradrachmas. Philippeus is the name of the latter coins. Carpathian basin was populated by several Celtic tribes, the territory of county Bor­sod by the tribe of Cotini. Herman Ottó Museum has 58 Celtic coins in its collection. On the obverse of the coin found in Alsó-Szuha we see a Zeus' head turned to the right, and a horseman going to the right on its revers. G.I. 28. MASZKOS GYÖNGY Kelta Méret: h: 4,1 cm, átmérő: 2 an. Ltsz. 71.22.1. Hengeres alakú, középen hosszában átfúrt, öntött üvegpaszta gyöngy. Alapszíne kék, s erre fehér ráfolyatott díszítés Janus-fejes, tehát kettős arcot mintáz. „S" motívumos gyűrűkkel együtt találták kelta lelet­együttesben. Feltehető, hogy elrejtették, vagy elvesztették, mert közelé­ben egyéb korabeli leletet az itt végzett ásatás során nem találtak. A maszkos gyöngyök a kelta ékszerviselet különleges darabjai, lényegé­ben a pávaszemes gyöngyök változatai. Korai típus, s eredetüket a régé­szek a Földközi-tenger-melléki készítményekben látják. Ismert Mun­kács-Lovácskáról és Déváról többek között. Az utóbbi években több hasonló került elő, hitelesen feltárt kelta környezetben. Egy hasonló darabot Vác-Kavicsbánya területén végzett ásatáson csontvázas sírban tártak fel. Itt két másik maszkos és több pávaszemes, színes gyönggyel együtt öv dísze volt. Vas övláncra felfűzve találták bronzkarikák és ál­latfejes bronz övkapcsok mellett. Hasonló került elő kelta leletek ­bögre, üveg, karperectöredék - társaságában Nyírbátorban, valamint Tiszalök-Fészekalján. Elterjedésük határozott kereskedelmi utat mutat a Fekete-tengertől, Konstancától a Kárpát-medencén át Sziléziáig. Az üveg alapanyaga a kvarc, melyet por alakban vegyítettek szódával (nátriumoxid), hamuzsírral, (káliumoxid) és különböző földfémek oxidjainak hozzáadásával színezték. Az őskori Európában a szkíta idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom