Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
Mellékletei között felsorolhatunk korongolt és korongolatlan urnákat, tálakat, fazekakat, kis bögrét, vasfibulát, vaskést, bronz karperecet. A lelet érdekessége, hogy a Takta mentén kiemelkedő dombon volt, a leletbejelentés után, 1981-ben tárta fel a szerző. 1983-ban végzett módszeres ásatás során több kelta sír nem került elő. Irodalom: B. Hellebrandt 1989a 33-51.; B. Hellebrandt 1989b 439-461. KANTHAROS WITH A RAM HEAD The clay vessél decorated with a ram head was found in Csobaj as a grave-article of a cremation burial. At the ends of its ribbon handles there are ram heads bending inside. A special feature of the wheelmade vessel is its decoration inside a square shaped frame. .All together there were 12 vessels in the grave - both wheel- and hand-made pieces - and an iron fibula, a knife and a bronze bracelet. The grave was found in 1981 on a hill by the river Takta. It was a single burial, during the excavation in 1983, no more graves have been found. B. II. M. 27. KELTA TETRADRACHMA, PIIILIPPEUS UTÁNZAT Kr. e. 2. század Lelőhely: Alsó-Szuha Ltsz. 1929119. Előlap: jobbra néző Zeus-fej. Hátlap: jobbra tartó lovas. A Kárpátmedence első pénzt verő népe a kelta volt. A Kr. e. 4. században költöztek ide, és már kezdettől fogva a Balkán felé terjeszkedtek, illetve Macedónia szolgálatába léptek. Itt zsoldjukat tetradrachmákban kapták. A macedón pénzverés megszűnése után a kelták Nagy Sándor vereteit, thasosi pénzeket, de leggyakrabban II. Fülöp tetradrachmáit utánozták, amelyeket philippeusoknak is neveznek. A Kárpát-medencében több kelta törzs élt, Borsod vidékén a kotinusok. Mindegyik törzs vert pénzt, amelyek egymástól - az alapmotívum: Zeusz, illetve lovas megtartása mellett - különböztek. Kelta éremleletek ritkán, de előfordulnak Magyarországon is. Ennek ellenére - a Magyar Nemzeti Múzeum, Európa egyik legjobb kelta éremgyűjteményén kívül a magyar múzeumok közül kevesen dicsekedhetnek e „barbár" véretekkel. A Herman Ottó Múzeum 58 db-os kelta gyűjteménye országos viszonylatban páratlan. Növeli e gyűjtemény értékét, hogy több példánynak ismeretes a lelőhelye is, éppen e vidékről. Irodalom: Dessewffy /200. CELTIC TETRADRACHMA, IMITATION OF A PIIILIPPEUS In the Carpathian basin the Celts were the first to mint coins. They arrived from the west in the 4th century BC and then expanded toward the Balkans. At that time they were serving to Macedonians as mercenaries and received their fee in tetradrachmas. After the cease of the Macedonian money circulation, Celts imitated the mints of Alexander the Great, the money of Thasos and most frequently - Philippos II's tetradrachmas. Philippeus is the name of the latter coins. Carpathian basin was populated by several Celtic tribes, the territory of county Borsod by the tribe of Cotini. Herman Ottó Museum has 58 Celtic coins in its collection. On the obverse of the coin found in Alsó-Szuha we see a Zeus' head turned to the right, and a horseman going to the right on its revers. G.I. 28. MASZKOS GYÖNGY Kelta Méret: h: 4,1 cm, átmérő: 2 an. Ltsz. 71.22.1. Hengeres alakú, középen hosszában átfúrt, öntött üvegpaszta gyöngy. Alapszíne kék, s erre fehér ráfolyatott díszítés Janus-fejes, tehát kettős arcot mintáz. „S" motívumos gyűrűkkel együtt találták kelta leletegyüttesben. Feltehető, hogy elrejtették, vagy elvesztették, mert közelében egyéb korabeli leletet az itt végzett ásatás során nem találtak. A maszkos gyöngyök a kelta ékszerviselet különleges darabjai, lényegében a pávaszemes gyöngyök változatai. Korai típus, s eredetüket a régészek a Földközi-tenger-melléki készítményekben látják. Ismert Munkács-Lovácskáról és Déváról többek között. Az utóbbi években több hasonló került elő, hitelesen feltárt kelta környezetben. Egy hasonló darabot Vác-Kavicsbánya területén végzett ásatáson csontvázas sírban tártak fel. Itt két másik maszkos és több pávaszemes, színes gyönggyel együtt öv dísze volt. Vas övláncra felfűzve találták bronzkarikák és állatfejes bronz övkapcsok mellett. Hasonló került elő kelta leletek bögre, üveg, karperectöredék - társaságában Nyírbátorban, valamint Tiszalök-Fészekalján. Elterjedésük határozott kereskedelmi utat mutat a Fekete-tengertől, Konstancától a Kárpát-medencén át Sziléziáig. Az üveg alapanyaga a kvarc, melyet por alakban vegyítettek szódával (nátriumoxid), hamuzsírral, (káliumoxid) és különböző földfémek oxidjainak hozzáadásával színezték. Az őskori Európában a szkíta idő-