Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
sorban miskolci és Borsod vármegyei vonatkozású régi iratot, valamint több mint 4000 darab régi pénzt és érmét mutattak be. Az okmánytár anyagából a néhány Mohács előtti oklevél mellett különösen az 1848-49- évi forradalom és szabadságharc emlékanyaga és a miskolci céhtörténeti dokumentáció volt jelentős. A „régi pénz- és éremgyűjtemény" elhelyezésekor mindenekelőtt Magyarország forgalmi pénzeinek bemutatására helyezték a hangsúlyt. A terem közepén egy asztali tárlóban mutatták be az ekkor még igencsak szerény pecsétnyomó gyűjteményt, amely mindössze 24 darabot számlált. A múzeumépület nyugati traktusán elhelyezkedő nagyterem belmagassága lényegében az emeletet is kitöltötte. így a karzat kiválóan alkalmas volt a 48 tételből álló képtár bemutatására, a mennyezet pedig a megyaszói református templom festett mennyezetdeszkáinak elhelyezésére. A nagyierem földszintjén lényegében össze nem illő gyűjteményi egységek helyezkedtek el: az ásvány és kövület, az állattani és az iparművészeti. A több mint 1000 darabos ásvány- és kőzetgyűjteményből csak 216 darab került a látogatók elé. Elsősorban azok a példányok, amelyek lelőhelye meghatározott volt és elsősorban Borsod megismerését szolgálták. Az állattani gyűjteményt 99 kitömött állat reprezentálta „jellemző helyzetben, mozdulatban és környezetben" megörökítve. A 96 darabos iparművészeti gyűjtemény szinte minden olyan tárgyat magába foglalt a középkori kulcsoktól a legújabb kőedénytányérokig, amelyeket nem tudtak beilleszteni más kollekciókba. A régiségtant és az őslénytani gyűjteményi - melyek két önálló termet foglaltak el kedvelték a látogatók leginkább. Az 1449 tárgyat számláló régiségtár őskori, vaskori, római népvándorlás kori és hadtörténeti gyűjteményi egységekre bontva lelőhelyek szerinti csoportosításban kerültek a tárlókba. A 69 darabból álló őslénytani gyűjtemény nyilvánvalóan az egyik legjelentősebb volt Magyarországon, hiszen az ősember koponyacsontdarabja, barlangi medve, masztodon csontváztöredékek mellett 9 mamutagyart is tartalmazott, köztük a 338 cm hosszúságút, amelyet Magyarországon a legnagyobb mamutleletnek tartottak. A múzeum megnyitása további lendületet adott a műtárgyállomány gyarapításának, gyarapodásának. Nagy jelentőségű és a néprajzi gyűjtemény megalapozása szempontjából rendkívül fontos volt Mezőkövesd ajándéka 1903-ban, amely lehetővé tette egy látványos matyó szoba kialakítását. 1903 végén a Múzeumi Bizottság nem kis büszkeséggel jelenthette, hogy az elmúlt két évben duplájára nőtt a közgyűjtemény műtárgyállománya. A jelentés szerint az egyes gyűjtemények a következő műtárgymennyiségeket foglalták magukba:
