Goda Gertrud - Pirint Andrea: Döbröczöni Kálmán, 1899-1966 (Miskolc, 1999)

xek alatt kirajzolódó napsütötte emberi arc szinte eggyé olvad környezetével. Kapcsolatot teremt társadalmi közegével is. Egy másik hasonló felfogású képén, a Cigánylegény-tn a középtérben ácsorgó feleség révén sikerül ezt elérnie. Ha e cigány-témát néprajzi indíttatásúnak vesszük, akkor ezekkel rokoníthatók a görömbölyi lányok, akik szelíd mosolyukkal mindig inspiráló témát biztosítottak a művésztelepen alkotó festőknek, s ezt a szerepet töltötték be a matyó viseletet hordó lányok is. A ropogósán tiszta öltözékű ruszin lányok ruhája a gesztenyefák lombsátra alatt új színhatást nyert, ami kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a művészek nyári palettája megszínesedjék. A kötélre kiterített ruha tiszta lobogása, a nap simogatása adja a művek hangulatát (Ruhaszárítás 1936). Sok szép fejet is fest (Cigány férfi 1934, Fejkendős asszony 1934, Vén ember 1938). E sor talán két legszebbike a Cigarettázó fiú (1938), és a Leány (1941). A körvonalakat időszakosan föloldja a fény, minden mindennel összefügg, a figura festőién A dminisztrátor (1963)