Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
el naponta a nagyvilág, az ország mindenkit érdeklő eseményeit, itt győzik le úgy ahogy a hideget..." Már a közelgő 48-as centenáriumra készül a múzeum, ezt tanúsítja a Hírlap mostani március 15-i számában megjelent tudósítás, amelynek címe: „Szemere Bertalan és Miskolc városa a szabadságharc tükrében", s amely jellemző részleteket közöl a Szemere Bertalanra vonatkozó múzeumi kútfőkből, arról az időszakról, amikor Szemerét nevezték ki Felsömagyarország kormánybiztosává s ő Miskolcon rendezte be székhelyét. A múzeum munkatársai ebben az időben is feladatuknak tudják a közművelődési szolgálatot. Május 22-i sajtóbeszámolóból értesülhetünk róla, hogy a Szabadművelődési Felügyelőség által rendezett ankéton Marjalaki Kiss Lajos „Borsod-Gömör vármegye múltja és jelene" címmel tartott előadást, s ezt Leszih Andor „régészeti vonatkozásokkal egészítette ki". A szabadságharc centenáriumi évében oroszlánrészt vállal a múzeum az ünnepi rendezvényekben. Gazdag történeti dokumentumgyűjteménye a fő forrása például a Miskolci Hírlap történelmi riportsorozatának. Az első emlékeztető írás már január 18-án megjelenik, s arról számol be - a múzeumban őrzött Szűcs Sámuel-féle napló alapján -, hogy a borsodi nemzetőrzászlóalj „1848 Szent Mihály napján a győzelmes pákozdi ütközetben esett át a tűzkeresztségen". A folytatás január 25-én jelenik meg, „Miskolc 13 napos megszállása és felszabadítása a szabadságharc idején" címmel. Ezt követi február l-jén a „Miskolc történelmi napjai a szabadságharc idején" című írás, majd február 15-én - a zsolcai 48-as emlékmű helyreállítása alkalmából - a felsőzsolcai ütközet felidézése. A március 15-ére tervezett múzeumi kiállítás előkészületeiről két részletes ismertetés is olvasható. A február 19-i szerint „A kiállított anyag homlokterébe Leszih Andor múzeumigazgató Miskolc és Borsod sorozatosan megválasztott követeinek: Szemere Bertalannak és Pálóczy Lászlónak Kossuthtal, Bemmel, Klapkával, Görgeyvel, Perczellel stb., a kor eseményeinek forrpontjában álló, vezető személyiségeivel folytatott levelezéseit és személyi emlékeit helyezi." A március 13-i kiegészítés: „Bemutatásra kerülnek korabeli ruhák, fegyverek, röplapok, falragaszok, naplók..." A lap március 14-én, a vasárnapi ünnepi számban háromhasábos főcímmel idézi fel a nagy eseményt: „Hihetetlen lelkesedéssel, örömkönnyekkel fogadta Miskolc népe 1848 márciusában a szabadság kivívásának pesti híreit" s folytatja a résztvevő, a szemtanú Szűcs Miklós naplóvallomásával: „Roppant nép gyűlt össze a megyeházán, hogy a reformok feletti örömét nyilvánítsa." Még április 18-án is a múzeumi kiállítás a főtéma: „Az ország legértékesebb 48-as emlékei a miskolci múzeum kiállításán" - olvashatjuk. A centenáriumi eseményekről való sokoldalú tudósításokon túl egy egyéb múzeumi vonatkozású hír érdemel kitüntetett figyelmet. A Hírlap május 16-án azt az értesülését közli, hogy még „Ez évben megvalósul a városi közkönyvtár; amely a múzeum 26 000 kötetével nyit. „A továbbiakban azonban a mai kornak, a technika és egyéb tudományos előrehaladás könyveivel is bővíteni kívánják a könyvtár állományát oly mértékben, ahogy azt a város anyagi helyzete megengedi... Remélhető, hogy a centenáris évben átadják a közkincset szolgáló könyvtárat..." Sajnos azonban ez a remény nem vált valóra, mint ez a következő év fejleményeiből kiderül. A múzeum fennállásának 50. évében, 1949-ben Miskolcon már csak egyetlen hírlap jelenik meg: az Északmagyarország. Ez az orgánum kezdetben még néhány soros hírekben közli, milyen ismeretterjesztő előadásokat rendez a múzeum (például a megye gyógynövényeiről, vagy Borsod vidékének geológiai felépítéséről). Február 13-án pedig
