Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

Hogy a múzeum ügye mennyire kitüntetett sajtótéma, erre beszédes bizonyság a Miskolczi Napló 1923. július 13-i száma, amelyben három közlemény is foglalkozik az intézménnyel. A „Városfejlesztés" című vezércikkben olvashatjuk: „Nem halasztható sokáig a múzeum elhelyezésének kérdése sem. Országos jelentőségű a miskolci múzeum, amelynek leletei közt megbecsülhetetlen értékek vannak. A múzeum azonban helyiség nélkül tengődik, kincsei így elzárva maradnak a világ elöl. Már pedig előbb-utóbb ide fogja vonzani a múzeum a tudni és tanulni vágyakozókat idegenből is, és el kell vinniök a hírét, hogy nincs bennünk annyi kultúrérzék és áldozatkészség, hogy az összehordott páratlan műkincseknek helyet tudnánk adni." A második oldalon már a tudósítás címe is figyelemfelkeltő: „A téglagyár eladása lehetővé teszi a múzeumi kincsek elhelyezését." A szövegből kitetszik, hogy a város eladja téglagyárát. A bevételből megvalósítható lenne a múzeum fejlesztése is. Jelenleg ugyanis a múzeummal egy épületben működik a női felsőkereskedelmi iskola, „így a múzeumnak csak négy terem áll rendelkezésére, ahol a legnagyobb zsúfoltságban van felhalmozva a mind értékre, mind bőségre vidéken páratlan anyaggyűjtemény. Az új zeneiskola felépítésével a régi zeneiskola épületébe költözne a női felsőkereskedelmi iskola, s így az egész épületet megkaphatná a múzeum. Tizenegy nagy teremhez és néhány mellékhelyiséghez jutna így a múzeum és megvalósulhatnának a korábbi nagyszabású tervek, amelyek felemelnék a múzeumot igazi hivatására és megközelítené a legszebb vidéki múzeumok, a debreceninek és a szegedinek színvonalát. A múzeum ma már nem csupán a ritkaságszámba menő csodálatos és érdekes leletek megőrzője, hanem az iskolán kívüli oktatás legnépszerűbb és leggyakorlatiasabb szerve. Ebből a szempontból a múzeum a tudomány, művelődés egyik forrása, amelyből szívesen merítenek mindazok, akik a kultúrát szeretik. Példát ad erre maga Miskolc is. Vasárnap akárhányszor 600 látogató felkeresi a múzeumot, és máskor is számos érdeklődő megy el a múzeumba, hogy egy-egy kérdésre választ kapjon, adatok után kutasson. A múzeumok igazi hivatását valósíthatná meg a múzeum vezetősége, ha megkapná teljes egészében a mai épületét. Az új berendezési tervet az alábbiakban ismertették előttünk: - Legelső feladat volna a könyvtár és olvasóterem felállítása, hogy legyen végre Miskolcnak is nyilvános közkönyvtára. A múzeum birtokában jelenleg 10.000 könyv van, ez a gyűjtemény alapját képezhetné egy nagyobb könyvtárnak. Másik terv volna a jégkorszakbeli ember kultúrájára vonatkozó emlékek kiállítása... és erre vonatkozólag a miskolci múzeumnak annyi és olyan értékű lelet van birtokában, amely országos, sőt európai érdeklődésre tarthat számot. A régészeti kiállításon találnak elhelyezést a középés újabbkori emlékek is. Miskolc iparosságának és kereskedőinek érdeklődését hathatósan szolgálná a céhek és régi kereskedők ereklyéinek bemutatása. Nagyon szép néprajzi kiállítást lehetne rendezni a múzeum matyó gyűjteményéből. Egyik fontos feladatát képezné a múzeumnak - különös tekintettel a művésztelepre - a képtár berendezése. A múzeum jelenleg is tulajdonosa néhány értékes képnek. A gyűjteményt ki lehetne egészíteni a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, amelyre a miskolci múzeum ígéretet is kapott. Külön helyiséget kívánna még a Lévay-szoba, a 10es honvéd-múzeum, a környék és a Bükk állatvilágát feltüntető természetrajzi múzeum, és a tájrajzi gyűjtemények kiállítására a turisztikai múzeum berendezése. Miskolc a borsodi bányavidékek központja, s ezért nagyon fontos volna egy ásványtani terem berende-