Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

Viola 1972.), s úgyszintén az a kovácsmester, aki Tokaj polgári, hajdan erős iparos rétegéhez tartozik, s aki 1987-ben patkolt tojásokat készített a Tokaji Múzeumnak. A nyári ünnepkör pünkösddel kezdődik. A húsvéthoz hasonlóan ez is mozgó ünnep, húsvét után ötven nappal kezdődik. Csenyétén századunk húszas éveiben még gyakorolták a pünkösdjárást. A legények pünkösd másodnapjának hajnalán lóháton, magyar ruhában, cigányzenével kimentek az erdőbe zöld gallyért. Körüljárták az erdőt, egyik-másik szomszéd falut, aztán hazatértek. Valamelyik gazda udvarán várták őket a lányok, szintén magyar ruhában. Minden legény lovának kantárát megfogta egy lány, aztán elénekelték a Himnuszt. Utána a legények a lóról leszállva táncra perdültek. A hozott zöld gallyakból mindenkinek osztogattak a kalapja mellé. Ez a szokás a környező falvakban nem volt ismert (Hegyaljai Kiss Géza 1926.). A májusfa állításra bizonyos helyeken május elsején, másutt pünkösdkor került sor. Ahol május elsejére állították a májusfát, ott általában ünnepélyes kidöntése pünkösd napján történt. Mezőkövesden csak a „híres lányok" kaptak a hozzájuk járó legényektől májusfát. A matyó legények - mielőtt szüleik kiválasztották volna jövendőbelijüket - végigjárták a nekik tetsző lányos házakat, „karultak egyet", és az olyan lányokat, akikhez legtöbb legény járt, „híres lányok"-nak nevezték. Május elsejére virradó éjszaka a „híres lányok" háza elé a legények, akik a házba járatosak voltak, lerakták a magas nyárfát vagy fűzfát. Hajnalban a „híres lány" leánypajtásaival együtt selyempántlikákat, színes selyemkendőket, színes papírszalagokat aggatott a fára és egy üveg bort is. Az ily módon feldíszített fát maguk a lányok állították fel a kapufélfa mellé. Ez így maradt pünkösdig, amikor a díszeket leszedték, a bort a fiatalok közösen elfogyasztották (Ebner Sándor 1932.). Mogyoróskán, Regécen és a Hutákban úgyszintén pünkösdkor állítottak májusfát, ami zöld lombos gally, vagy kisebb fácska volt. Rudabányácskán azonban május elsején, vagy ha ez hétköznapra esett, május első vasárnapján állítottak a legények májusfát kedvesüknek. A legény már előre értesítette a leányt, hogy májusfát hoz neki. A leány készült erre az alkalomra, süteményt sütött, bort vitt ki. A feldíszített, felállított fát jó erős láncokkal a kerítésoszlophoz láncolták. Ezzel ellentétben Répáshután