Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

ötven éven keresztül még az 1980-as években is két nyelven, magyarul és szlovákul is megtanulták a szerepeket. A két betlehem szövege egymástól független, ugyanazon betlehemező csoport ugyanazokon a napokon, egymástól függetlenül is előadja, bár a füzéri családok többségénél mindkét betlehemet eljátszák. A játékban öt nagyobb fiú vagy még nőtlen legény vesz részt, csoportjukat egy angyal, három fiatal és egy öreg pásztor alkotja. Kis papírfigurájú betlehemük éppúgy, mint a többi kellékük és ruházatuk is több évtizede hagyományozódik, s azokat szinte ereklyeként őrzik, javítgatják (Gyivicsán Anna 1992.). A karácsony legközismertebb jelképe a feldíszített fenyő, a karácsonyfa. Vidékünkön ennek az ideje az első világháború utáni évekre tehető. A Hangony-völgyben az első világháború előtt borókaágakat díszítettek fel, csak az 1920-as évektől állítanak fenyőfát. Aranyozott dióval, piros almával, szaloncukorral, felfűzött pattogtatott kukoricával és kreppa674. Miskolci betlehemesek, 1960-as évek. Bodgál Ferenc felvétele HOMF 3394.