Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPI VALLÁSOSSÁG TÁRGYAI Kárpáti László

vagy a szendrőládi illetve perkupái Nepomuki Szent János­szobrot befogadó fülkeépítmény (Détshy Mihály 1987.). A lokális szent-kultuszban kiemelkedő helyet elfoglaló szentek körplasztikai ábrázolásai közül más régiókhoz ha­sonlóan megyénkben is a Nepomuki Szent János-szobrok dominálnak (Fehér József 1989.). Viszonylag nagy számban fordulnak elő utak szélén, hidak közelében, utalva a szent vízáradástól, fulladástól óvó szerepére (Gönc, Sátoraljaúj­hely stb.). A népies alkotások kvalitásos barokk előképeket követ­nek, melyek közül három közel azonos megformálású da­rab, három különböző megrendelői igény azonos értékű megjelenését mutatja. A sajóládi a pálosok tevékenységének eredményeként, a mádi a mezővárosi parasztpolgárság bő­kezűségének köszönhetően, míg a selyebi a földesúri mece­natúra jeleként készült el. Szent Vendel kultusza sokkal lokálisabbnak minősíthető, csak az alföld és a hegyvidék találkozásának vonalában, a megye délnyugati részén fordul elő e szent megjelenítése, mely feltételezhetően Szent Vendel jászsági kultuszának leg­északibb kisugárzásaként értelmezhető. Napjainkban is áll Mezőkövesd határában az a mészkőből faragott, hagyomá­nyos attribútumokkal ellátott Szent Vendel-szobor, melyet a század elején állíttatott egy család, s a közelmúltban történt felújítása és a szobor állandó díszítése a kultusz folyamatos meglétét is bizonyítja. A Pieta-szobrok kedveltsége is lokális vallási tradíciókat mutat. Az egri szervita rend templomának messze földön hí­res búcsúja és az ott tisztelt kegyszobor népszerűsége szá­mos másolat előállítására ösztönözte a híveket. Ezek egy része templomi, és többnyire a rózsafüzér-társulatok buzgó­ságából készült, másokat a személyes kegyesség állíttatott. A Mezőkövesdet Egerrel összekötő országút mentén, a tele­pülés egykori határán, valójában egy zarándokútvonal kitün­tetett pontján állnak a századunk 20-as éveitől felállított meglévő szobrok. Ez a Pieta-képtípus a korábban is széles körben ismert és tisztelt sasvári kegyszobor helyi változatának tekinthető. A Pié­ta típusú Mária- és Jézus-ábrázolás a katolikus vidékeken, s elsősorban a legbuzgóbb vallásossága matyóságnál mind a házi ájtatosságnak, mind a társulati és kongregációs életnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom