Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)
A NÉPI VALLÁSOSSÁG TÁRGYAI Kárpáti László
vagy a szendrőládi illetve perkupái Nepomuki Szent Jánosszobrot befogadó fülkeépítmény (Détshy Mihály 1987.). A lokális szent-kultuszban kiemelkedő helyet elfoglaló szentek körplasztikai ábrázolásai közül más régiókhoz hasonlóan megyénkben is a Nepomuki Szent János-szobrok dominálnak (Fehér József 1989.). Viszonylag nagy számban fordulnak elő utak szélén, hidak közelében, utalva a szent vízáradástól, fulladástól óvó szerepére (Gönc, Sátoraljaújhely stb.). A népies alkotások kvalitásos barokk előképeket követnek, melyek közül három közel azonos megformálású darab, három különböző megrendelői igény azonos értékű megjelenését mutatja. A sajóládi a pálosok tevékenységének eredményeként, a mádi a mezővárosi parasztpolgárság bőkezűségének köszönhetően, míg a selyebi a földesúri mecenatúra jeleként készült el. Szent Vendel kultusza sokkal lokálisabbnak minősíthető, csak az alföld és a hegyvidék találkozásának vonalában, a megye délnyugati részén fordul elő e szent megjelenítése, mely feltételezhetően Szent Vendel jászsági kultuszának legészakibb kisugárzásaként értelmezhető. Napjainkban is áll Mezőkövesd határában az a mészkőből faragott, hagyományos attribútumokkal ellátott Szent Vendel-szobor, melyet a század elején állíttatott egy család, s a közelmúltban történt felújítása és a szobor állandó díszítése a kultusz folyamatos meglétét is bizonyítja. A Pieta-szobrok kedveltsége is lokális vallási tradíciókat mutat. Az egri szervita rend templomának messze földön híres búcsúja és az ott tisztelt kegyszobor népszerűsége számos másolat előállítására ösztönözte a híveket. Ezek egy része templomi, és többnyire a rózsafüzér-társulatok buzgóságából készült, másokat a személyes kegyesség állíttatott. A Mezőkövesdet Egerrel összekötő országút mentén, a település egykori határán, valójában egy zarándokútvonal kitüntetett pontján állnak a századunk 20-as éveitől felállított meglévő szobrok. Ez a Pieta-képtípus a korábban is széles körben ismert és tisztelt sasvári kegyszobor helyi változatának tekinthető. A Piéta típusú Mária- és Jézus-ábrázolás a katolikus vidékeken, s elsősorban a legbuzgóbb vallásossága matyóságnál mind a házi ájtatosságnak, mind a társulati és kongregációs életnek