Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A HÁZTARTÁS TÁRGYAI Viga Gyula

529. Fakanalak faragott nyéllel, Dédes HOMN 57.52.2., 94.93.1. 530. Galuskaszaggató, Uppony HOMN 60.26.1. készítettek, amelyeket főleg piacon, vásárokon vettek ajándékba a lányoknak, asszonyoknak. Vidékünkön a lakodalmi és ünnepi húsleves elengedhetetlen része volt a csigatészta - palóc vidéken bordás haluska -, amit az ünnepek előtt társas munkában készítettek el az asszonyok. A csigát általánosan a szövőszék bordáján penderítették a fonóorsó szárával, de pl. a Bükkalján fából faragott, díszes csigacsináló táblácskákat készítettek, amelyeket elsősorban a legények ajándékoztak kedvesüknek. A díszítmények maguk is kifejezik az ajándékfunkciót: monogramok, szívek, tükröcskék, emlékfelirat, esetenként festés található rajtuk. Vannak plasztikusan kiképzett, pl. hegedű, ill. bőgő formájú példányok is. Bár a megyénkben - elsősorban Borsodban - fellelhető példányok a népi díszítőművészet kései korszakát képviselik, markánsan reprezentálják a Bükkalja faragóhagyományát, de kifejezik a kapcsolatot is e tárgytípus alföldi, elsősorban tiszántúli, Debrecen környéki előzményeivel. A Tisza mentén a cigányok rézből is készítettek csigacsinálót, s megformálták rézdrótból az eszköz tartozékát, a vékony pedrőt, penderítőt, tűt is (Viga Gyula 1989.; Viga Gyula 1991.).