Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

SZŐTTESEK, HÍMZÉSEK Fügedi Márta

hátlapon pedig kör formában alkotják a díszítményt (Fél Edit-Hofer Tamás 1975.). A közismert matyó hímzőkultúrát megelőzően és azzal egy időben a dél-borsodi Bükkalján szintén magas színvonalú, többféle technikával megvalósított hímzéstípus élt egymás mellett. A dél-borsodi hímzések egy sajátos és a népi hímzőgyakorlatban széles körben ismert csoportja volt a szálánvarrott és virágos keresztszemes technikával készült vászonhímzések csoportja. A hímzett textíliák többsége Tardról származik, a köztudat is tardi hímzésekként ismeri ezt a díszítménytípust, de sok szép darab készült Cserépfalun, illetve Cserépváralján, sőt Mezőkövesden is (Fügedi Márta 1978.). Tardon őrizték meg legtovább a keresztszemes hímzőkultúrát, ezért érthetően a tardi vászonhímzéseken a legváltozatosabb a mintakincs, legszélesebb a motívumok és a variánsok skálája. Tardon a keresztszemes hímzésdísz megérte a kiszínesedés korszakát is, amikor a vászon alapanyagot a klott vagy kékfestő váltotta fel, a pamut hímzőfonal mellett pedig megjelent a színes berliner gyapjúszál is. Az új színek megjelenése ellenére is a piros és a kék mindig megtartotta hangsúlyos szerepét. A díszítések előfordulási helye változatos. Jórészt azonban nem a mindennap használatos textilféleségeket, hanem elsősorban az ünnepi alkalmak vászonneműit díszítik. A díszítmények szerkezete mindig a textildarabok használati funkciójához igazodik. A dél-borsodi keresztszemes hímzések legnagyobbrészt lepedővégeken és fejeihajakon, azaz párnavégeken maradtak fenn, emellett jelentős számú a vászonsurc, illetve a gyúrósurcnak is használt kalácskendő, továbbá az abroszok. A bükkalji keresztszemes hímzéseken külön figyelmet érdemel ennek a hímzéscsoportnak a szőttesekkel való rokonsága. Mind a főmotívumok, mint az ezekből létrehozott legjellemzőbb szerkezetek, díszítmények egyértelműen felismerhetők e vidék szőtteskultúrájában is. A szőttesekkel való szemléletbeli rokonságot mutatják továbbá az egyes mezők, díszítménysorok szélességének, valamint a hangsúlyos mintasorok és a mezőket elválasztó keskeny csíkdíszeknek, mesterkesoroknak az arányai, ritmusa is. Szintén