Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

ÜVEG ÉS KEMÉNYCSERÉP Veres László

384. Vászonsimító vasalók zöld színű üvegből. Bükki hutatermék, 19. század közepe HOMT 87.99.1., 87.100.1. az edények testére. Ritkábban gravírozássai is díszítették az edényeket. A gravírozott pincetokba való palackok a módosabb mezővárosi polgárok, céhek megrendelésére készültek leginkább. A zempléni huták legnagyobb űrmértékű tárolóedénye a korsó volt, legszebb darabjain rátétes fonáldísszel. A zempléni huták egyedülálló produktumai mindig gömbölyű, lapított testtel, 3-4 literes nagyságban készültek. Talpuk vastag és benyomott, a fül és a nyak találkozásánál, csatlakozásánál a nyak golyvaszerűen kidomborodó, a középkori golyvás üvegek kiképzéséhez hasonló. A színtelen, áttetsző vagy sötétzöld színű üvegből készült korsókon rátétes fonáldíszt alkalmaztak. A legjellemzőbb a tejüvegből, vagy színes üvegből készült üvegfonal sima koncentrikus körökben, vagy félkörívben való felragasztása, vagy a lánc- és szalagszerű elhelyezés. Az üveghuták többféle formában és nagy mennyiségben állítottak elő boros- és pálinkáspoharakat, sörivó edényeket. Az ivóedények formájuk alapján két nagy csoportba oszthatók: fütyülős- és porciós üvegekxe és talpas poharakra. Előbbieket a Bükkben és Zemplénben egyaránt gyártották, azonban ez a termékféleség inkább a bükki üzemeket jellemezte. A hutákban előállított kancsókhoz hasonlóan a plasztikus díszítmények, a legkülönbözőbb módon formált bordázatok uralták a tárgyakat. Zemplénben inkább a színtelen, áttetsző