Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI KERÁMIA Vida Gabriella

374. Kulacs, készült Szomolyán 1909-ben, virágtöves díszítéssel HOMN 53.248.1. Származott Miskoltzi Tanítvány". A legrégebbi datált itteni edény egy kancsó 1857-ből, az utolsó fazekas 1952-ben halt meg. A fazekasság története Ónodon tehát mintegy 80 évet ölel fel. Nem volt népes és nagy fazekasközpont. Lehet, hogy nem is tudnánk a létezéséről, ha egy lelkes helyi gyűjtő, Udvary Sándor nem gyűjtötte volna össze még 1940 után a megtalálható darabokat (Udvary Sándor 1977.). Az ónodi edények többsége pálinkáskulacs és pálinkásbutykos, ezek érdekes helyi összefoglaló neve: butelláskulacs. De mindenfajta edényt készítettek, amit agyagból formázni lehet. Alapszínnek leginkább a sárgásfehéret alkalmazták, de gyakori a sötétbarna is, különösen a butellák esetében. Tarkázó színnek a barna minden árnyalatát, néha a zöldet használták. Ritkábban festettek sárgával, kékkel és feketével, de pirossal soha, inkább világosbamával. Az ónodi fazekasság története tulajdonképpen négy fazekas-