Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

13. Rozsnyó - Fő tér. Képeslap földdel való találkozási zónája, az ún. Miskolci kapu, melyben maga Miskolc városa a 18-19. század folyamán válik gazdasági központtá. A 19. század folyamán megerősíti ezt a Sajó-völgy iparosodása is. A Felföld irányában két további, de nem egyformán markáns centrum található. Egyértelmű Kassa szerepe, központi funkciója, ugyanakkor önmagában is több alközpontra bomlik a gömöri térség gazdaság- és kultúraszervező centruma: elsősorban Rozsnyó és Rimaszombat szerepe a meghatározó. A térség 20. századi gazdasági és kulturális térszerkezetében továbbra is kétirányú törésvonal mentén szerveződnek a központok. Az egyik a Magyar Alföld és az Északi-középhegység találkozási vonala, amelyet végigkövet a Mezőkövesd, Miskolc, Szerencs, Tokaj, Sátoraljaújhely vásárvonal. A másik típust a folyóvölgyek „kapui" jelentik: pl. a Sajóvölgyön Sajószentpéter, a Hernád-völgy ön Szikszó, lokálisabb a jelentősége a Bódva mentén Edelénynék, de erőteljesebb a Bodrog mentén Sárospataknak. (A trianoni határok előtt a völgyek felső szakaszain is erőteljes centrumok voltak: Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Kassa.) Másodlagos központtá szerveződnek a mezőgazdálkodó vidékek