Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TEMPLOMOK FESTETT BÚTORZATA Szabadfalvi József

lomban középkori falfestményeken a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a golgotai jelenetet tárták fel 1948-ban. A szentsimoni katolikus templom táblái több réteget mutatnak. A mennyezeten lévő 6x4 tábla közül 21 készült az említett időpontban, 1650-ben. Három táblát az 1848. évi restaurálás során festettek, ezek stílusukban is különböznek az eredetiektől. Az eredetiek is változatosak, vannak olyanok, amelyek egységes kompozíciót mutatnak, de több hosszában megfelezett. Ezek a hosszú reneszánsz táblák hatásait őrzik. Vannak táblák, amelyek ketté, illetőleg négyfelé vannak osztva. Ez előbbiek a későbbi táblák nagyságát és kompozicionális rendszerét idézik. A díszítmény uralkodóan növényi, kevés figurális elemmel. Az 1560-as feliratos táblán a festőasztalosság két jelképe, a szekerce és a virágcsokrot tartó kar. Különösen szép és eredeti kompozíciójú az ECCE AGNUS DEI... két angyalalakos tábla. A gótikus hagyományokon nyugvó reneszánsz ornamentika színezése: világos és sötétbarna alapon fekete, fehér, szürke, zöld, sárga, piros és kék. Leggyakoribb motívumai a rózsák, rozetták, tulipánok, palmetták számtalan változata. „A díszítmények rajza kalligrafikus és változatos. Legjellegzetesebb motívumok az akantuszból képzett tulipánok, palmetták, rózsák, rozetták, vázák, olasz koszorúk, szőlőfürtök, hármas levelek és a sok apró pöttyös vonalas térkitöltő elem" - írja róla Tombor Ilona (Tombor Ilona 1968.). A szentsimoni templomban a hajónak a bejárat felőli végén fából ácsolt karzat van. A karzat alján más alakú és más időben készült hosszúkás karzatdeszka található. Az 1737ben készült táblák festőjét nem ismerjük. A templomok festett bútorzata - tehát - a reneszánsz művészet talaján alakult ki, s a festett mennyezetek uralkodók maradtak közel három évszázadon át. Közvetlen példái a várak, kastélyok és paloták termeinek kazettás mennyezetei voltak. A reneszánsz művészet hatását jelzik a felfestett nap, hold és a csillagok jelképei. Elsősorban a virágos ornamentika a döntő, a jellegzetes reneszánsz motívumokkal, az ún. olaszkoszorú az olaszkorsó kompozíció, a gránátalma stb. Fel-felbukkannak a festett díszek között figurális ábrázolások is, de ezeket tulajdonképpen elvetette a protestáns gondolkodás. 249. A zubogyi templom festett mennyezetdeszkái,1726.