Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

11. Miskolc, Városház tér. műveltség nem csupán jobbágy-paraszti műveltséget jelent. 19. századi rajz A dombvidéki zónában a paraszti üzemek is komplex gazHOMT 79.12.31.2. dálkodást folytatnak, aminek része - egyebek mellett - a tárgykészítés, használati tárgyak és eszközök piacra termelése, úgy is, mint a mezőgazdálkodás javainak csere ellenértéke. A domb- és hegyvidéki zónában a kézművesség, főleg a famunka, ritkábban a kőmunka és más kézműves tevékenység természetes része a parasztemberek tudásának is. Készítményeik egy részét még a két világháború között sem váltotta ki a gyáripar és a kereskedelem: pl. a Bükk-vidék fafaragói (elsősorban a lokális központ Cserépfalu, valamint Répáshuta) jármaikat, fa mezőgazdasági eszközeiket, konyhai eszközeiket továbbra is készítették a sík vidék parasztjai számára. Elsősorban a megye közlekedésföldrajzi helyzete és szerkezete, valamint az eltérő adottságú tájak gazdasági kapcso-