Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI ÉPÍTÉSZET Balassa M. Iván

209. Fonott vesszőoromzatú lakóház, Bodroghalász. Janó Akos felvétele, 1970. SpRM 10.843. 210. Utcarészlet csonkakontyos házakkal, Hercegkút. Dévai József felvétele, 1960. SpRM 4115. 211. Másféltraktusos lakóház, vastáblás ablakokkal. Hercegkút. Rohonczy Erzsébet felvétele, 1936. NM 73.325. datálása nem teszi lehetővé, hogy a korábbi időszakokra általánosíthassunk, de az egyértelmű, hogy ezen a tájon már a XIX. század legelején általánosan elterjedt építőanyag volt a kő. És nemcsak az olyan településeken, mint például a Hernád-völgyében Gönc, vagy a Bodrog mellett Sárospatak, Sátoraljaújhely, hanem a főútvonaltól félrehúzódó Árkán is találhatunk olyan 1811-ben épült házat, melyben a kamra bolthajtásos. A hegyaljai kőfalú házaknál nemegyszer felmerül a középkori kontinuitás gondolata is, ezt azonban egyelőre nem lehet tényszerűen bizonyítani. Göncön, ahol huszita-házaknak nevezik ezeket az épületeket, a legkorábbi datálású ház 1813-ból származik, s a település viharos története, az, hogy 1533 és 1834 között legalább négyszer nagyrészt vagy teljesen megsemmisült, erősen kérdésessé teszik, hogy ezek az épületek akárcsak a középkor végén épültek volna. Az azonban kétségtelen, hogy az építkezés a középkori városi mintát követi. Ez jól megfigyelhető az alaprajzi