Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI ÉPÍTÉSZET Balassa M. Iván

Abaúj A kistáj határa nyugaton nagyjából egybeesik a Cserehát közepén húzódó egykori megyehatárral, bár az olyan, közigazgatásilag Borsod megyéhez tartozó falvak, mint Damak, Hegy meg, Lak, Szakácsi, Irota inkább az abaúj i építészeti övezethez tartoznak, mint az észak-borsodihoz. Keletre a Hernád völgye, a Zempléni-hegység és az abaúji Hegyköz tartozik hozzá, délen a Hegyalja övezi. Abaújban általában a talpas-vázas házak alkotják az építkezés legrégibb rétegét, szinte kizárólagosan tapasztott sövény vázkitöltéssel. Az eldugottabb falvakban még az 1960-as években is majdnem mindenütt állt egy-két képviselőjük. Mellettük a Zempléni-hegység és az abaúji Hegyköz falvaiban a 20. század második felét megélte néhány keresztfejes borona lakóház, a gazdasági építmények közül a csűrök jelentős része ezzel a technikával készült (Dám László 1981.). Komlóskán még a 20. század elején is épült boronafalú ház, lehet, hogy egy korábbi épület bontott anyagából. A Csereháton és a Hernád völgyében a föld-falazatok váltották fel a teljesen, vagy túlnyomórészt fából készülteket. A Hernád nyugati partján fekvő falvakban és az ehhez csatlakozó dombvidéken elsősorban a vertfal terjedt el. Mindössze a 19. század legvégén, és az első világháborút megelőző időkben tűnt föl szórványosan a vályog (Vajkai Aurél 1937.). A kőnek szinte nincs szerepe e vidék építkezésében. A Zempléni-hegység és a Hegyköz más képet mutat: a borona és a talpas-vázas sövény építkezést a kőből készített falak követik. A földfalazatok, a vályog- és a vertfal csak a Hegyköz alsó, egykor nem is Abaújhoz, hanem már Zemplénhez tartozó részén tett szert nagyobb jelentőségre. A lakóházak alaprajzi elrendezése itt is erősen hagyományőrző. Az előrelépés jelzője, a második lakószoba megjelenése csak a 19. század végére tehető, és ekkor sem válik általánossá. A szoba és eredetileg az egész lakóépület egyetlen tüzelőberendezése a lapos, szájával a lakóhelyiségbe néző kemence, mely elől a füstöt a ferde, a pitvarra, a kémény alá szolgáló füstelvezető, a kabola vezette el (Gönyey Sándor 1939.). A legújabb kutatások szerint Abaúj a tüzelőberende-