Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI ÉPÍTÉSZET Balassa M. Iván

Dél-Zemplén Három kistáj, a Taktaköz, a Harangod és a Bodrogköz alkotja a Dél-Zemplén néven összefogható építészeti régiót. A természeti környezet alföldi jellegű, építészete szintén, de van néhány olyan jelenség, mely ennek más variációját mutatja, és az észak felé mutató vonások is különböznek. A lakóházak alaprajzi elrendezésében a kistáj építészete meglehetően konzervatív, a második szoba Dél-Zemplénben 1850 előtt teljesen hiányzik. Csak a 19. század vége felé kezd föltűnni, így a lakóházak hosszú ideig megmaradtak szoba-konyha-kamra elrendezésűeknek. A Bodrogközben közösudvarokon még ennyi helyisége sem volt az egyes családoknak. A napjainkat megért épületek is többnyire csak szoba-konyha egységek egymásutánjából állnak, mint ez Riesen, Csékén tapasztalható. Karcsán előfordult, hogy a szoba-konyha-szoba elrendezésű házban a két szobában külön-külön család lakott, tehát nemcsak az udvar, hanem a pitvar is közös volt. A Bodrogközben a történeti adatok szerint a 19. században a lakóépületek egy része vázszerkezetes falú volt. A falkitöltő lehetett nád is, 1843-ban Kenézlőn a házak 22%-a, Zalkodon éppen negyede patics volt, tehát fonott és tapasztott sövény falú (Páll István 1989.). A teljesen földből álló falak a 19. század első feléig rakott-sár technikával készültek, ezt követően váltás zajlott le az építéstechnikában, a fönnmaradt lakóépületek tanúsága szerint a Taktaközben és a Harangodon többnyire vályogot használtak. A Bodrogközben is ez a folyamat követhető nyomon, 1850-et követően már nem épültek rakott fallal házak. A korábbi építéstechnika szívósabbnak bizonyult, a Taktaköz néhány településén, Taktakenézen, Prügyön, Taktaszadán, sőt a Taktaköz szélén, Tarcalon, Mezőzomborban és Szerencsen is kimutatható még a 19. század vége felé is ez a fal. A vidék lakóépületei szarufás tetőszerkezetűek, még a Bodrogközben is ez volt az uralkodó. Egy 1826-ban készült épületfelbecslés szerint Pácinban a számba vett, huszonnégy évvel korábban épült háznak is csak szarufái voltak. A nyeregtető és a kontyolt nyeregtetők közötti határvonalnak megfelelően mindössze a Bodrogköz északi részén 196. Egyablakos, faoszlopos ház, Prügy. Me gay Géza felvétele, 1954. HOMF 5084. 197. Csonkakontyos tetőformájú, falazott oromzatú lakóház, Mezőzombor, Janó Akos felvé tele SpRM 10.717. 198. Csonkakontyos, konzolosan előreugratott tetejű lakóház nádborítású szabadkéménnyel, Külsőbőcs. Megay Géza felvétele, 1932. HOMF 528. 199. Borított szabadkéményes, zsúpfedésű ház, Arnót HOMF 4413.